Az európai fogyasztók az interneten keresztül hamarosan ugyanúgy vásárolhatnak majd egy másik tagállamban műszaki cikkeket, bérelhetnek autót, foglalhatják le szállodai szobájukat vagy vehetnek koncertjegyeket, mintha mindezt saját országukban tennék. Megszületett ugyanis az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás megszüntetésére irányuló új uniós jogszabályra vonatkozó politikai megállapodás.
Az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás (uniós szaknyelven „geoblocking”) megszüntetéséről szóló rendeletre vonatkozó javaslat 2016 májusában látott napvilágot a digitális egységes piaccal kapcsolatos szabályozás részeként. Az új szabályok szerint az európai polgárok szabadon választhatják ki azt a weboldalt, amelyről vásárolni szeretnének, mindenfajta korlátozás vagy átirányítás nélkül. A vásárlásnak többé nem fogja akadályát képezni például az, hogy egy másik országban kibocsátott betéti vagy hitelkártyával kellene fizetniük. Az új szabályok az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetést követő kilenc hónap elteltével lépnek hatályba, lehetővé téve a kisebb kereskedők számára az alkalmazkodást.
Ha valaki egy másik uniós ország üzletében személyesen vásárol, az eladó nem kéri az illető személyazonosító okmányát, hogy a vásárló állampolgárságától vagy lakóhelyétől függően más árat vagy értékesítési feltételeket szabjon neki. Az interneten azonban nagyon gyakran előfordul, hogy a fogyasztók nem tudják megvásárolni a más országokban előnyösebb feltételekkel kínált termékeket, mert automatikusan átirányítják őket a kereskedőnek a vásárló hazájában működtetett honlapjára. Ma még gyakran azért hiúsul meg az online vásárlás, mert a kinézett áru vagy szolgáltatás helye szerinti országban nem fogadják el a vásárló hazájában kibocsátott bankkártyát, vagy hitelkártyát, vagy egyéb teljesíthetetlen akadályokat gördítenek a fizetés elé. Ennek a fajta diszkriminációnak nincs helye az Európai Unió egységes piacán.
Egy bizottsági felmérés az összes vizsgált weboldal 63%-ánál tárt fel területi alapú tartalomkorlátozási gyakorlatot. Kiderült az is, hogy 2015-ben a weboldalak kevesebb mint 40%-a tette lehetővé a vásárlást a külföldről bejelentkező fogyasztók számára. Mindez a vállalkozásoknak kevesebb bevételt, a fogyasztóknak pedig kevesebb választási lehetőséget jelent. A felmérés szerint a területi alapú tartalomkorlátozás által leginkább érintett áruk és szolgáltatások a következők: ruházat, lábbelik és kiegészítők, fizikai hordozó (könyvek), számítógépes hardver és elektronika, repülőjegyek és gépkocsibérlés.
Az Európai Bizottság által javasolt jogszabály biztosítani hivatott, hogy azok a fogyasztók, akik egy másik EU-országban kívánnak árut vagy szolgáltatást vásárolni, akár az interneten, akár üzletben, ne részesüljenek hátrányos megkülönböztetésben az árak, illetve az értékesítési vagy fizetési feltételek tekintetében –kivéve indokolt esetben, például a hozzáadottérték-adóval (áfával) kapcsolatos okból vagy bizonyos közérdekű jogi rendelkezésekből kifolyólag.
Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás-és a kkv-politikáért felelős biztos így nyilatkozott: „Az EU egységes piacát hozzáigazítjuk a digitális kor követelményeihez azáltal, hogy a fogyasztóknak azonos hozzáférést biztosítunk a termékkínálat legszélesebb köréhez: nem számít, hogy egy másik országban lévő üzletbe fizikai valójukban lépnek-e be, vagy online vásárolnak. Következő tennivalónk a határokon átnyúló csomagkézbesítés árainak csökkentése lesz. A mostani árak ugyanis visszatartják az embereket a termékek más tagállamban történő megvásárlásától és értékesítésétől.”
Jóllehet a megkülönböztetésmentesség elve már le van fektetve a szolgáltatási irányelvben, és a Bizottság már alkalmazza azt bizonyos szolgáltatási ágazatokban, így például az autóbérlők és a vidámpark-üzemeltetők vonatkozásában, az új szabályok révén mind a fogyasztók, mind a kereskedők számára növekedni fog a jogbiztonság, hiszen egyértelműbbé válik, mely kereskedelmi módszerek megengedettek, és melyek nem.
Az új szabályok három olyan konkrét esetet határoznak meg, amikor a különböző uniós tagállamok fogyasztói közötti eltérő bánásmód eleve indokolatlan, és objektív kritériumokkal nem támasztható alá.
Ezek a következők:
- Fizikai szállítás nélküli termékértékesítés. Példa: Egy belga fogyasztó hűtőszekrényt kíván vásárolni. A legvonzóbb megoldásra egy német weboldalon talál rá. Az új szabályok értelmében a fogyasztó jogosult a termék megrendelésére és annak a kereskedő telephelyén való átvételére vagy saját otthonába történő szállíttatására. A Bizottság részéről remélik, hogy idővel, az internetes megrendelések számának növekedésével a szállítás lebonyolítására is létrejön egy közvetítői piac.
- Elektronikusan nyújtott szolgáltatások értékesítése. Példa: Egy bolgár fogyasztó weboldal fejlesztése céljából tárhelyszolgáltatást kíván vásárolni egy spanyol cégtől. Az új szabályok értelmében hozzáférhet a szolgáltatáshoz, regisztrálhatja magát és megvásárolhatja ezt a szolgáltatást anélkül, hogy többletdíjakat kellene fizetnie a spanyol fogyasztókhoz képest.
- Egy konkrét fizikai helyen nyújtott szolgáltatások értékesítése. Példa: Egy olasz család közvetlenül vásárolhat utazást egy franciaországi vidámparkba anélkül, hogy átirányítanák őket valamelyik olasz weboldalra a vásárlás lebonyolítása céljából. Gondoljunk itt a DisneyLand korábbi gyakorlatára, amikor is eltérő áron kínálta belépőjegyeit attól függően, hogy melyik tagállamból akarta a vevő azt megvásárolni.
A területi alapú korlátozás felszámolásáról szóló jelen rendelet nem terjed ki az audiovizuális szolgáltatásokra és a szerzői jogok által védett árukra és szolgáltatásokra. Ezekkel a témákkal részben más jogalkotás keretében foglalkoznak, de a Bizottság két év múlva egy felülvizsgálati záradék keretében javasolhatja a rendelet ezen területekre való kiterjesztését is.
A rendelet nem ír elő értékesítési kötelezettséget, és nem harmonizálja az árakat. Ugyanakkor kiküszöböli a megkülönböztetést a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén olyan esetekben, amikor az objektív módon nem indokolható. (pl. héa-kötelezettségek vagy különböző jogi előírások).
Annak érdekében, hogy az új szabályok ne jelentsenek aránytalanul nagy terhet a vállalkozásoknak, a rendelet nem kötelezi a kereskedőket arra, hogy az EU-ban bárhová kézbesítsék termékeiket, és mentességet biztosít bizonyos rendelkezések alól azoknak a kisvállalkozásoknak, amelyek az éves árbevételük alapján az adott tagállamban alanyi áfamentességet élveznek.
Források és további információk:
https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/policies/geoblocking
http://ec.europa.eu/consumers/consumer_evidence/market_studies/docs/geoblocking_infographics_2016_en.pdf
Az Európai Bizottság által végzett próbavásárlás eredményei:
http://ec.europa.eu/consumers/consumer_evidence/market_studies/geo-blocking/index_en.htm
Jogszabály-javaslat:
http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52016PC0289&from=EN
http://www.bruxinfo.hu/cikk/20171121-ujabb-fal-dol-le-az-online-vasarlas-elott.html
