Diósy Antal: Budapesti utca (1940). A festményen még a „Balra hajts!” szabályai szerint közlekednek a járművek.
Régészeti leletek és történeti források alapján megállapítható, hogy az ókori görögök és rómaiak az út bal oldalán közlekedtek, így maradt ez a középkorban is. A bal oldali közlekedésre utaló első írásos anyag, egy pápai bulla, a XII. században keletkezett. A hajózásban is világszerte a balra haladás, jobb oldali kikerülési irány lett a meghatározó, a repülőgépek tömeges elterjedésével egy időben szintén a jobb felé való kikerülést határozták meg. Magyarországon a vasúti közlekedésben már a kezdetektől alkalmazták a jobboldali közlekedést ott, ahol két sínpálya volt kiépítve.
Így volt ez az egész világon a XVIII. századig. Oka a kardhordás és a hadakozás technikája lehetett. A lovagok, fegyverviselő katonák ugyanis a bal oldalukra csatolva hordták a kardhüvelyt és a jobbjukkal kaszaboltak. Emiatt húzódott mindenki inkább az út bal oldalára, ha szembejött egy gyanús alak, így lehetett a leggyorsabban akcióba lendülni.
De van másik magyarázat is. A köztudottan balkezes Napóleon az általa elfoglalt országokban bevezettette a jobb oldali közlekedést. Döntésében az játszott szerepet, hogy az ősellenség Angliában a bal oldali forgalmi rend volt kötelező. Akármi is volt az indíték, Napóleon bukása után számos országban megmaradt. És elterjedt Németországban, Olaszországban, Lengyelországban, Spanyolországban, Svájcban. Oroszország az első világháború végén tért át a jobb oldali közlekedésre. Az Osztrák-Magyar Monarchia makacs volt, területén továbbra is a baloldali közlekedés volt érvényes. Magyarországon a közutakról és vámokról szóló 1890. évi I. törvény értelmében „minden járművel balra kell hajtani és jobb irányban előzni.”
Hazánk 1941. június 27-én a tengelyhatalmak (Berlin-Róma-Tokió tengely) oldalán lépett be a második világháborúba. Egy héttel később, július 6-án pedig – Budapest kivételével – átállt a jobb oldali közlekedésre. November 9-én Budapesten is életbe lépett az új forgalmi rend, a jobb oldali közlekedés. Ekkorra a környező országokban már mindenütt bevezették az új rendet.
A fővárosban a közlekedési vállalatok és a hatóság is felkészült a váltásra. A gyerekeknek az iskolákban tanították az új közlekedési szabályokat, November 8-án 23 órakor leállt a tömegközlekedés. Hajnali 3-óráig a szükséges műszaki átalakításokat elvégezték. Az átállás nem okozott gondot a Beszkárt villamosainál, ezeknek ugyanis mindkét oldalon volt ajtaja, de a buszok másik oldalán ajtót kellett vágni. Troli akkor még nem volt. Az átállás jelentősen megnövelte a főváros kiadásait.
Napjainkban a következő országok élnek balra hajts szerint: Ausztrália, Bahama-szigetek, Banglades, Ciprus, Dél-Afrika, Dominikai Közösség, Falkland-szigetek, Hongkong, India, Indonézia, Jamaica, Japán, Kajmán-szigetek, Kenya, Malajzia, Málta, Mozambik, Nagy-Britannia, Nepál, Pakisztán, Srí Lanka, Szingapúr, Tanzánia, Thaiföld, Új-Zéland, Zambia és Zimbabwe, hogy csak a fontosabbakat említsem meg.
Láng Róbert
