Közérdeklődésre számot tartó témák Internetes magazinja

EuroAstra Internet Magazin

Révay András: A szentek földjén – III. rész: Harangszó 11-kor

2019. október 31. - EuroAstra

koszeg-1.JPG Nemcsak ember, egy ügy is válhat szentté, és a haza védelme bizony lehet egy ilyen ügy. Szombathelytől mindössze húsz kilométerre van egy város, melynek nevét kimondva, mindenkinek azonnal egy nagyszerű és hősies várvédelem jut eszébe, a vár és kapitányának neve is örökre összeforrott. A két név: Kőszeg és Jurisics, egymástól ma már szétválaszthatatlanok.

koszeg-2.JPG A várost oklevelek 1242-ben említik először. A következő három évszázadban többször is gazdát cserélt, de legnagyobb próbatételét 1532-ben élte át. I. Szulejmán szultán Bécs ellen vonult, közel százezres seregének Kőszeg is útjába esett. A várat összesen mintegy félszáz katona és a környékről bemenekült parasztok közül legfeljebb 700 férfi védte. A Habsburg császártól hiába kértek többször is segítséget, semmit, senkit nem kaptak. Az első török rohamra augusztus 13-án került sor, de ezt és az összes többit is visszaverték a szinte teljesen rommá lőtt várat védő magyarok. A horvát nemzetiségű Jurisics korábban többször is járt diplomáciai küldetésben a szultánnál, ismerte hadviselési szokásait és most is tárgyalt az ostromlókkal. A közben a végsőkig kitartott, mert tudta, a közelgő esős ősz és a tél nem kedvez a törököknek. Számítása bevált, a támadók augusztus 29-én 11 órakor elvonultak a vár alól. Megelégedtek annyival, hogy elfoglalásának jelképeként kitűzhették rá a lófarkas zászlót. A harang ezért itt a déli 12 óra helyett már 11 órakor megszólal!

koszeg-3.jpgKözgazdasági felvirágzást hozott a városnak. III. Ferdinánd - Vas megyében egyedüli városként – Szabad Királyi Város rangjára emelte. A háborúk később is elkerülték, így mára országunk műemlékekben egyik leggazdagabb városa lett. Sajnos 1777-ben nagy tűzvész pusztította el a védőművek jelentős részét, az első műemléki helyreállításra csak 1955 és 63 között kerülhetett sor. Ezután a várba kulturális intézmények költöztek. Mivel az ötvenes években a határsáv elzárta az ország belső részétől, nem folytak nagy építkezések. Itt három kultúra, a magyar, a német és a horvát keveredik, a lakosság megőrizte hagyományait. Egy újabb felújítás 2010-ben kezdődött és 2014 decemberében zárult. Megtörtént a vár akadálymentesítése, liftet is építettek be, a pince pedig izgalmas történelmi játszótér lett, ahol a felnőttek, gyerekek korabeli ruhákba is beöltözhetnek.

 koszeg-4.JPGAz emlékezésnek nem ez az egyetlen alkalma. A Magyar Országgyűlés 1648. november 6-án szentesítette Kőszeg város visszatérést a Szent Koronához, ennek emlékére novemberben ünnepségeket szerveznek. Idén, november 6-tól kezdődően számos rendezvényre kerül sor, melyek közül kiemelkedik, hogy 9-én egy világviszonylatban is egyedülálló eseményre tekintenek vissza. A hagyomány szerint abban, hogy a város 1532-ben megszabadult a töröktől a szentnek fontos szerep jutott. Egy régi feljegyzés szerint ostromlók egy csoportja már bejutott a városba, amikor a Rókafog bástyánál megjelent Márton lovas alakja. A jelenés Szent Márton európai kultusztörténetét tekintve is páratlan. Tiszteletére az idén emlékfát is ültetnek és a kőszegi vendégfogadók már 11-e előtt Szent Márton-napi libalakomával várják a vendégeket. Ugyancsak november 9-én mutatják be nyilvánosan, hogy melyik bor lett az idén a Királyi Város Bora?

koszeg-5.JPG A borhoz egy másik évszázados hagyomány is kötődik. Már 1740 óta mindig Szent György napján rajzolják a „Szőlő Jövésének Könyvét”. A Gregoricus már a görögöknél is ünnep volt, április 24-én kezdődött a gazdasági év és tartott Szent Mihály napjáig. Kőszegen ezen a napon a reggel levágott szőlővesszőt bemutatták a Magisztrátusnak ott pedig értő kézzel berajzolták egy könyvbe. Ez a szokás a mai napig tart! A könyv biológiai és klimatológiai értelemben is jelentős. Volt, hogy a rügyek még teljesen zárva voltak, máskor pedig leveles hajtás díszlett, olykor már a fürtkezdemény is jelen volt. Sokáig ilyen könyv sehol a világon nem létezett, ma már pár helyen követik. Az eredeti, 18. századi könyv már betelt, a jelenlegi, melyet 1991 óta vezetnek, Kőszeg német testvérvárosa, Vaihingen an der Enz ajándéka. A rajzokhoz szöveges rész is tartozik, rögzítve a szüret kezdetét, a must fokát, az előző évi bor minőségét.

koszeg-6.jpg Hagyományai itt, errefelé nem csak a szőlőművelésnek vannak. A Madarak és Fák Napja kezdeményezés Kőszegről indult 1903-ban! Közvetlenül a várfalon belül gyógynövénykertet találunk 124 négyzetméteren. A hozzá csatlakozó kis boltban bőséges tájékoztatást kaphatunk az Írottkő Natúrparkról, mely nevét a Dunántúl legmagasabb pontja, a 884 méter magas Írottkő csúcsról kapta. A park az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti emlékekben gazdag helyszíne, hivatalosan 1997. szeptember 28-án nyitották meg. Területe 200 km2, magyarországi részéhez 16 település tartozik, az ausztriai oldalon Rohonc és Léka községek határán is túl húzódik. Tevékenysége főként a természet- és környezetvédelem, a helyi termékek piacra juttatása, az ökoturizmus fejlesztése és a turisztikai ismeretterjesztés.

koszeg-7.JPG A tájra jellemző ételekben és italokban persze Kőszegen sincs hiány. A Portré panzió és étterem a város főterén, a műemlék városrészben található. Belül hangulatos, növényekben gazdag terasz is tartozik hozzá, itt a vendégek a házilag, hagyományos módon készült fagylaltot, a helyben főzött sört is megkóstolhatják. A város környékén a Soproni borvidéknek ez a része már hosszú ideje szépen fejlődik, így nem véletlen, hogy ebben a panzióban is évek óta szerveznek neves borászokkal borvacsorákat, melynek egyik jellegzetessége nem is bor! Helyi különlegeség az országos versenyeken már többszörösen díjat nyert Babusgatós kenyér. Nevét hosszú, másfél napos készítési idejéről kapta. A levegőből származó vadélesztő „hajtja” a kovászt, jelenleg 54 éves kovásszal dolgoznak. A „babusgatás” miatt a tésztában a glutén 90 %-a lebomlik.

koszeg-8.JPG Egy-egy borvacsora alkalmával a környékről több borász is bemutatkozhat. Desits András pincéje Csepregen van, 2018-as Blauburger-Turán rosé házasításával – mely a fiatal gazda tevékenységében az első palackozás – Vas megye borversenyén máris aranyérmet nyert. Mándli Tibor fahordóban érlelt, 2017-es Cáki Chardonnay-ja pedig országos borversenyen nyer ezüstérmet. Az általa bemutatott Cserszegi fűszeres igen kellemes, a termőhely sajátosságait jól mutatja. Jagodics Attila pincéjéből került ki tavaly Kőszeg város bora. A család mindössze 22 éve borászkodik, valóban a nulláról kezdték. A 2018-as Kőszegi Blauburger az első fejtés után tíz hónapot töltött barrique hordóban, meg is nyerte a megyei borversenyt. Lényegesen öregebb a Stefanich pincészet, melynek saját múzeumában még a nagyszülők gyűjteménye is megtekinthető. Náluk Jurisics hősiességére emlékezve, a Jurisics vére elnevezésű cuvée készül. A fele Kékfrankos, hozzá még Cabernet Sauvignon, Merlot és Pinot Noir társul. Ez a pince zászlós bora, ezért nem is készítik minden évben. A 2017-es évjáratú egy évig állt fahordóban.

A szíveket dobogtató, hősi múlt, és egy ősi város szépen felújított, karbantartott emlékei mellett jó ételek, italok várják mindazokat, akik kirándulási céljaik közé Szombathely mellett a szomszédos Kőszeget is felveszik.

A bejegyzés trackback címe:

https://euroastra.blog.hu/api/trackback/id/tr8315267064

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása