Akár ez is lehetett volna a 79. OMÉK jelmondata, az igazságot ugyanis híven tükrözi. Kiállítóiban és látogatóiban egyaránt vegyes érzelmeket keltett. Mindjárt a belépéskor zavarba jöttek. Az épületeken belül ugyanis - a többi kiállításnál megszokottól eltérően – egyáltalán nem volt semmiféle jelzés, számozás, útbaigazítás! Sem a pavilonok sarkán, sem a közöttük lévő utak felett. Mindenki ténfergett, tekergett, amíg véletlenül rábukkant arra a kiállítóra, akit keresett.

 Részletes térkép sem volt, az ilyen helyzetben persze minek, és az információs pultoknál dolgozók is tehetetlenül tárták szét a karjukat, semmiféle hasznos tájékoztatást nem tudtak adni arra vonatkozóan, hogy mi, hol található. Csak remélni lehet, hogy azon a két nagyszabású rendezvényen, amit Kovács Zoltán, nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a vadászati pavilon megnyitásakor említett, ez a kínos malőr nem ismétlődik majd meg. Az államtitkár ugyanis bejelentette: „a háttérben gőzerővel folynak az előkészületek”. Vadászati Világkiállítás nyílik majd 2021-ben, több mint 90 partnerrel vagyunk már kapcsolatban, 43 szerződést kötöttek meg eddig, több százmillió forinttal kezdődött meg a programok kivitelezése. A HUNGEXPO területe addig teljesen meg fog újulni, már 2020-ra az Eucharisztikus Kongresszus idejére olyan, világszínvonalú épülettel gazdagodik, ami méltó kerete lesz a rendezvényeknek.

 Az OMÉK díszvendége az idén Marokkó volt. Az ország négy régiójából – Fes Méknes, Benimellal Khénifra, Dakhla, valamint Marrakech - 12 cég érkezett áruival Budapestre. A négyszáz négyzetméteres pavilonban több helyen is egy érdekes jelmondattal találkozhatott a látogató: Kingdom of Taste, Az Íz Királysága vagy talán Íz Királyság is lehet ez a megnevezés. Egyet is értett vele mindenki, aki megkóstolta a kínált zöldségeket, gyümölcsöket, ízgazdagságuk határozottan érezhető! A bemutatott áruk közül a narancsot, koktél-paradicsomot, uborkát, zöldpaprikát idehaza is jól ismerjük, néhányan talán még a saláták érdekes ízesítőjét, a kapribogyót is. Általánosságban is elmondhatjuk, hogy növekszik nálunk az arab és közel-keleti konyha népszerűsége. Halételek, mártások különleges ízesítője lehet például az argánolaj, ami mandula, mogyoró ízzel teszi gazdagabbá az ételeket, de a gyógyászat és a kozmetikai ipar is alkalmazza. Szinte ugyanez mondható el a sáfrányról, amit gyógynövényként, fűszernövényként is sok különféle módon használnak fel.

 Huszonötéves fennállásának jubileumát ünnepelte az OMÉK-on a Bolyhos Pálinkafőzde. A Bolyhos és Fia Bt. 1994-ben alakult meg - mondta el a cég történetéről Bolyhos Zoltán. Akkor döntöttek úgy édesapjával, Bolyhos Lászlóval, hogy a vendéglátás mellett pálinkafőzéssel is elkezdenek foglalkozni. Az első főzdét még Tápiószőlősön építették meg, ahol tíz éven keresztül bérfőzést végeztek. Bolyhos László ágyaspálinka főzésről szóló szabadalma teremtette meg az alapot a magasabb színvonalú munkához. A Gyulai Pálinkafesztiválon 2001-ben már sok érmet nyertek saját pálinkájukkal, ez adta a lendületet, hogy 2004-ben Újszilváson, az ágyaspálinka főzésre berendezett új főzdét építettek fel. Innen keltezhető a ma már nemzetközi hírnevet szerzett Bolyhos ágyaspálinka. A kezdeti nehézségek, jövedéki adó, ÁFA, nem vette el a kedvüket és mintegy öt év alatt az ország megismerte a termékeiket. Igaz, ebben a munkában az egész család részt vett.

 Mára a Bolyhos pálinka márka, és saját vevőköre van. A Külügyminisztérium és több hazánkba akkreditált nagykövet is elismerősen nyilatkozott ezekről az ágyaspálinkákról. Aki ellátogat az üzembe, meglepve áll meg a díjak sokaságának láttán. Vannak nyílt napok, olyankor meg lehet tekinteni a főzdét, bemutatják a főzőmesterek, gyakran valamelyik családtag vezeti körbe a látogatókat. Kóstolni is lehet, majd vásárolni a helyi mintaboltban. Egész évben tudnak – legfeljebb ötvenes létszámú - csoportokat is fogadni. Számukra kemencés ételeket is készítenek. Számtalan díjat nyertek, ezek közül érdemes kiemelni az ágyas Cigánymeggy pálinkát, ami 2007-ben a Gyulai Pálinkafesztiválon nyerte meg a Magyarország Legjobb Pálinkája címet, 2012-ben a főzde lett Magyarország legjobb Kereskedelmi Pálinkafőzdéje, illetve 2018-ban Budapesten, az Országos Pálinkaversenyen az Ágyas Szilvapálinka nyert aranyérmet, Champion-díjat és Nagydíjat – bizonyítékául annak, hogy ötezer literes, nagy tételben is lehet kiváló minőségű pálinkát készíteni. Ez a család számára mindig nagyon fontos is volt. A sikereknek ezzel még nem volt vége, ugyanebben az évben nyerték el a Magyarország Legszebb Birtoka közönségdíját!

 Ennyi eredmény után azt is el kell mondani: boldogan vagyunk jelen itt, az OMÉK-en, de egy kicsit keserű a hangulat – folytatta Bolyhos Zoltán. Családi vállalkozásunk 25 évig fejlődött. A 2019-es év viszont határozott megtorpanást hozott. Közel ötven százalékban esett vissza a forgalom! Nem azért mert romlott volna a minőségünk, egészen más oka van. Egy adónem bevezetése nyomán állt elő ez a helyzet. A Népegészségügyi termékadó – közismertebb nevén a chips-adó – hatására január elsejétől úgy áll össze az adózás, hogy a jövedéki adó, a chips-adó és az ÁFA elérte literenként az ötezer(!) forintot. Ennyit kell befizetnünk minden egyes liter pálinka után az államnak. Az eltelt nyolc hónap tapasztalatai után bátran kijelenthetjük: ennyi adót egy termék nem bír el! Ezzel kezdeni kell valamit, mert nemcsak a kereskedelmi pálinkafőzdék fognak ebbe tönkremenni, hanem a gyümölcstermelők is. Nagyon sok pálinkafőzde már az idén azt a választ adta a termelőknek, hogy ebben az évben nem vásárolunk gyümölcsöt, mert a tavalyi készleteket sem bírtuk még eladni. Sajnos mi is ugyanezzel a problémával szembesültünk, azért küzdünk, hogy fenn tudjuk tartani a vállalkozásunkat!

 Nem csak pálinkát, bort is kóstolhattak az OMÉK látogatói. Ordován György sommelier roppant érzékletesen beszélt a borvidékekről és a borokról, miközben a poharak sem maradtak üresen. Elsőnek egy 2018-as Badacsonyi Kéknyelűvel ismerkedhettek meg a Laposa Pincészetből. A Kéknyelű a Kárpát-medence egyik jellegzetes fajtája, ilyen sehol máshol nincs a világon. Újrafelfedezése Szeremley Huba nevéhez fűződik. A borvidéknek a szürkebarát a leggyakoribb fajtája, de mellette sok Olaszrizling is megtalálható. Ezt a Kéknyelűt a birtok déli lejtőjén szüretelték, szépen mutatja a termelő filozófiáját, a borvidék arculatát és a bazaltos talaj sajátosságait. Mindezekhez a Balaton mikroklimatikus hatása külön értéket képvisel. A bor reduktív jellegű, gyümölcsös, fiatalos ízkarakterű.

 A Szekszárdi Borvidéket Heimann Zoltán 2018-as Kadarkája képviselte. A meszes, löszös, vörösagyagos talajról későn szüretelt szőlő, érett, tüzes, fűszeres, jó illatú bort adott. Jó bázis a házasításhoz, például a sokat vitatott eredetű Bikavérhez is. A Kadarka hazája Szerbia, Montenegró volt, nálunk az 1700-as évektől kezdődően jelenik meg. Régen vörös aszút is készítettek belőle. A kóstoló utolsónak kínált bora Villányból, a Günzer Pincészet 2015-ös Cabernet Franc-ja volt. A szőlő meszes, dolomitos talajon nőtt, mivel egy melegebb évjáratból származik, bordói stílusú bor készült belőle. Ennek ellenére magyaros jellegzetességeket is hordoz, a szőlő íze érezhető benne, a hordó, a „barrikolás” hatása visszaszorult. A borkóstoló látogatói már ebből a három pohár borból is hiteles képet alkothattak maguknak borvidékeink változatosságáról és boraink valóban kitűnő minőségéről.