A négy önálló életműből rendezett kiállítás-együttes összekötő gondolata a festészet. A négy kiállító művész más-más életszakaszban, más elméleti háttérrel, de ugyanahhoz szeretnének elérni: tiszta szívvel festeni. A cím a művészi aktus önértékére utal, amikor egyedül a szellemi megismerés cselekvő öröme inspirálja az alkotói munkát.
A szív eredetileg nem az érzelmek és a szentimentalizmus metaforája volt, hanem – a keleti és a nyugati hagyományos bölcseletben egyaránt – az ember halhatatlan centrumát jelentette, ami még a gondolkodást, az észbeli képességeket is megelőzte. Ebből a perspektívából nézve tiszta szívvel élni azt jelenti, hogy az akaratot, a gondolkodást, a megismerést és a cselekvést egyetlen harmonikus egészként vagyunk képesek megélni, gyakorolni. A tiszta szív egy ideálkép, amire különféle szellemi és művészi gyakorlatokkal és teljes életgyakorlattal lehet törekedni. A festészet, a művek megalkotása maga is életvezető praxisként működhet. Ekkor a művész azt festi, amit elképzel maga körül, ami foglalkoztatja, amit meg akar ismerni, végső soron azt, amit szeret; ekkor a festés örömet hoz.
Szotyory László: A vágy titokzatos tárgyai
A kiállításlátogatóknak létbeli elbizonytalanodás élményét adhatja, ahogy Szotyory László festményeit nézve A lét elviselhetetlen könnyűsége és A Lélegzetvétel elemi szükséglete megfilmesített történeteiből kiválik valami, és összeolvad egyetlen virtuális létezővé, festői úton alakul testérzetté és egzisztenciális lehetőséggé egyaránt. Szotyory melankolikus, bukolikus világa a Gyönyörben fogant valóság, amelyről Szotyory korábban így írt: Azt festem meg, amit magam köré szeretnék varázsolni, azt a képzeletbeli közeget, amelyben élek, amelyben jól érzem magam. Ezen nagyszabású tárlaton bemutatásra kerülő művek, Életművének azon szelete, ahol az új festészettől és a posztmodern hagyományokon keresztül ívelő érzéki festésmód mint lét-fosztott egzisztencia jelenik meg.
Kurátor: Horváth Éva Mónika.
Kondor Attila: Szabadságtapasztalat
A kiállításon látható festmények, grafikák, filmek kiindulópontja azoknak az alkotói/gondolkodói folyamatoknak a tudatosítása, amelyek során a látványvilág jelenségei festői és filozófiai tapasztalattá válhatnak. Ezen az úton, a figyelem, a megértés, a befogadás útján szeretné a művész végigvezetni a látogatókat a Műcsarnok három termében. A Szabadságtapasztalat összefoglaló címmel bemutatásra kerülő installáció a művész egy-egy animációs filmje köré épül, amelyek egyben tematikus egységek is: Műteremváros, Jelenlét-kert, Belső könyvtár. Az elmúlt években, illetve kifejezetten erre a kiállításra készült művek között találunk a személyes szféra ihlette alkotásokat éppúgy, mint a filozófiai-esztétikai alapkérdéseket feszegető témákat, a múlt emlékeiből átemelt művészettörténeti toposzokat, emblematikus épületeket (Pantheon), reneszánsz kerteket, varázslatos képzeletbeli könyvtárakat, amelyek spirituális, érzéki történetté állnak össze a Műcsarnok tereiben. Kurátor: Mayer Marianna.
Konkoly Gyula: 68-78
A gazdag és szerteágazó életművet felvonultató Konkoly Gyula, az Iparterv generáció egyik legismertebb képviselője, legkülönfélébb avantgárd és neoavantgárd kísérleteket követően tért vissza a figuratív festészethez. – A XXI. század érkeztével, mint kiderült, rajtam kívül másoknak is elegük lett a kényelmesen uralkodó doktriner akadémizmusból, és tiszta szívvel elkezdtünk festeni. így egy közérthető, életvidám, új képzőművészet van születőben – nyilatkozta egy alkalommal. Nagyméretű olajfestményei virtuóz technikai tudással megalkotott tájképek, aktok jelenetek sorozata. Kiállításuk az utóbbi évek munkáiból nyújt reprezentatív válogatást.
Kurátor: Rockenbauer Zoltán.
Lajta Gábor: Az ajtón túl – Festmények 1985-2019
A kiállítás egyfajta konceptuális retrospektív lesz, amely három teremben a művész festői működésének utóbbi 33-34 évének jellegzetes darabjait mutatja be. Nem évről évre, sokkal inkább, a különböző korszakok munkáinak egymáshoz viszonyulása mentén, hogy az ismétlődések, módosult visszatérések láthatóvá váljanak. A kiállításban szerepelnének a műtermi modellek után festett aktképeket, és az akttéma mitológiai akvarelljei, a koncert- és éjszakai képek nagy és egészen kis méretű darabjai, valamint Az oroszlán nyelve című sorozat darabjaiból egy válogatás. Ezek mellett még szerepel a 32 éve be nem mutatott geometrikus festményekből néhány, egy fotósorozat egy megsemmisült nagyméretű objektről (festett ajtó), és egy 1985-ös hiperrealista konceptuális önarckép.
Kurátor: Kondor-Szilágyi Mária.
A kiállítás 2019. november 17-ig látogatható.
Lantai József
