Különleges hely volt a „szocializmus” idején az Óra- és Ékszeripari Vállalat, ahol öt évig dolgoztam. Például nem került be a tervutasításos rendszerbe, amely előírta, hogy az állami vállalatok mit, mennyit és milyen ütemezésben termeljenek. Bár a 48-órás munkahetet be kellett tartani, szabad szombatunk volt, 20 évvel ennek általános bevezetése előtt. Üzleteket nyitottunk szerte az országban, ahol ékszereinket meg lehetett vásárolni és „hozott aranyból” új ékszert készítettünk a vevőnek. Havonta 12 kiló aranyat használtunk fel. Ha valaki három éven át nem vett ki szabadságot, azt összevonhatta. És gyártmányaink 40 százaléka exportra készült.
Úgy kerültem oda, mint Pilátus a krédóba. Kinevezték a vállalat főmérnökének egyik évfolyamtársamat, aki alkalmazott a szerszámműhely vezetőjének. Már akkor is működött a nepotizmus, csak nem volt olyan jövedelmező. A többi között ezüst és alpakka evőeszközök gyártásához szükséges szerszámokat is készítettünk. Mert az ezer főt foglalkoztató cég nemcsak ékszereket gyártott, hanem öngyújtót, női táskák fémkereteit, szárazbélyegzőt és sok minden mást.
Európában a XV. századig nagyjából mindenki kézzel evett. Még a mártásokat is, amitől az ujjak és a körmök mindig piszkosak voltak. A levest szürcsölték. Majd lassan terjedni kezdtek az evőeszközök, a XIX. században már mindenki használta. A második világháborúban sok evőeszköz megsemmisült a bombázásoknál, a kés, villa, kanál abszolút hiánycikk lett. Nem csak a lakosság körében, hanem a vendéglőknél, a szállodákban is. Ezt ismerte fel az Óra- és Ékszeripari Vállalat műszaki gárdája és megszervezték az evőeszköz gyártást.
Amelyhez szerszámok kellettek, ezeket műhelyünk készítette a hatalmas présgépekhez. Később nemcsak a hagyományos késre, villára, kanálra volt szükség. Rendeltek nálunk tortalapátot, halkést, halvillát, a Gellért Szálló pedig rákkést, rákvillát, osztriga csipeszt. A dobozokat egy erre specializálódott asztalos műhely készítette. A kést természetesen kézi munkával készült. A pengét a Diósgyőri Vas- és Acélművek szállította. Ma már bionyára az evőeszköz gyártást is automatizálták.
Láng Róbert
