Mikor láttunk utoljára orvost, beteghez sietve, orvosi táskával a kezében? Azt hiszem nagyom régen. Negyven évvel ezelőtt, ha megfáztam, lázas lettem, fájt a hasam, szorítás éreztem a mellkasomban, telefonáltam a háziorvosnak, aki meglátogatott. Kezében tartva semmi más táskával össze nem téveszthető orvosi táskáját. Benne hőmérő, vérnyomásmérő, sztetoszkóp, vatta, kötszer, alkohol, receptpapírok. Abban az időben még nem volt általános az egyszer használatos, steril tűvel egybeépített fecskendő. Volt az orvosi táskában egy kis fémedény, vizet kellett beletölteni és a beteg konyhájában a tűzhelyen felforrósítani, belekerült az injekciós tú, amelyet így sterilizált az orvos.
Ma már más a nóta, legalábbis a szigorú előírás szerint. Ha megfáztam, lázas vagyok fáj a hasam, szorítás érzek a mellkasomban, telefonálok a háziorvosnak. Időpontot kérek. Tegyük fel, hogy első hívásra felveszi a kagylót. Ad egy időpontot másnapra a rendelési időben. Másnap magamhoz veszem a TAJ-kártyámat, valamint a személyazonosságot igazoló okmányomat, mert csak azok előzetes bemutatásával vehető igénybe a háziorvosi ellátás. A TAJ-kártyát akkor is magammal kell vinni, ha tároló elemmel rendelkező állandó személyazonosító igazolvánnyal, azzal a bizonyos korszerű e-kártyával rendelkezem. Mert annak TAJ igazolására való felhasználhatósága az egyes intézményeknél rendelkezésére álló technikai feltételektől függ.
Orvosom az ellátást megelőzően ellenőrzi, hogy szerepelek-e az ellátásra jogosultakról vezetett Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nyilvántartásában. Amennyiben a jogviszony ellenőrzés zöld, vagy sárga lámpajelzést mutat, akkor kezdődhet a vizsgálat. Ha a jogviszony ellenőrzés piros lámpát mutat, az orvos nem utasíthatja vissza a vizsgálatot, ugyanakkor a jogviszonyát tisztázni kell. Így annak érdekében a betegnek a megyeszékhelyen működő járási hivatalt, vagy Budapest Főváros Kormányhivatalát kell felkeresnie.
Ha minden oké, akkor az ellátás az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek megtartásával történik. Az orvos belenéz a torkomba, felírja a receptet. Sürgős szükség esetén minden betegnek joga van az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez.
Persze ezek az előírt szabályok. Még szerencse, hogy nem tartja be sem az orvos, sem a beteg. Elvégre a XXI. században járunk, ahol nem csak a bürokrácia lett fejlettebb, hanem mi is okosabbak lettünk és kijátsszuk a bürokrácia előírásait.
Láng Róbert.
