A Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége, a Nemzeti Betegfórum valamint az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) szervezésében, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért felelős Államtitkársága, a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetvédelemért Felelős Államtitkársága és az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet részvételével „Társadalmi és betegszervezetek a Népegészségügyért” címmel nemzetközi konferenciát tartottak Budapesten.
A NÉPEGÉSZSÉGÜGY HELYZETÉRŐL EURÓPÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON
A népegészségügy jövője Európában kétséges, pedig az Európai Unió életében a humánerőforrás-válság kezelésének kiemelt eszköze lehet az állampolgárok egészségének minél további megőrzése, a munkaképesség lehető legtovábbi fenntartása, amivel jelentős költségmegtakarítás is elérhető lenne.
Nyitott kérdés egyelőre, hogy lesz-e egészségügyért felelős európai uniós biztos az új Európai Bizottságban, illetve ennek jeleként egyáltalán átszervezésre kerül-e az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatósága (DG SANTE) annak jeleként, hogy a népegészségügy nem európai prioritás.
Az EPHA és az Európai Betegfórum (European Patient Forum, EPF) által vezetett „Tegyünk többet az egészségért Európában!” című kampányban, az EPHA 17 másik szervezettel közösen kidolgozott közös állásfoglalásában[1] az egészség, mint európai prioritás elfogadása, illetve a kötelező európai népegészségügyi hatástanulmány előírása mellett egy átfogó, európai, a nem-fertőző betegségek megelőzésére vonatkozó stratégia elfogadását tűzi ki célul.
A magyar népegészségügy fordulópont előtt áll. Végéhez közeledik az „Egészséges Magyarország 2014-2020” egészségügyi ágazati stratégia, ami a WHO Egészség 2020 célok által motivált megelőzési és egészségügyi stratégiai dokumentum. Jelenleg egy új népegészségügyi stratégiai megközelítés társadalmi vitája van folyamatban. Kulcsfontosságú kérdés, hogy a magyar népegészségügy vonatkozásában a civil társadalom mennyire aktív, pozitív, cselekvő szerepet tud játszani, és miként tud hozzájárulni az új stratégiához. A civil szervezetek bevonásáról eddig még nem hangzott el pontos terv a kormányzati megszólalóktól, ahogyan még nem publikus az öt népegészségügyi prioritás (gyermekkori fejlesztés, kardiovaszkuláris megbetegedések, onkológiai megbetegedések, lelki egészség valamint mozgásszervi megbetegedések) mentén elkészült tervek sora sem.
Koltai Tünde, a Betegszervezetek Magyarországi Szövetségének elnöke hangsúlyozta, hogy a magyarországi népegészségügyi kérdésekbe a társadalmi szervezetek bevonása eddig csak részlegesen, és alkalmanként történt meg, szükség van a releváns szervezetek, legyen szó akár betegszervezetről, vagy orvostársaságokról, bevonására. Az egészségügy területén működő társadalmi szervezetek hangsúlyos népegészségügyi feladatokat látnak el, és jelentős részük van a magyar lakosság egészségtudatosságának, egészségértésének fejlesztésében. A civil oldalon felhalmozódott tudás legtöbbször nemzetközi és európai tapasztalatcserén alapuló jó gyakorlatokra támaszkodik, és tudományos bizonyítékokra épít.
Az egészségügyi ellátórendszereknek szakmai irányelvekre kell épülniük, amelyeket a betegszervezeteknek az orvosszakmai entitásokkal és az orvosi szakmai kollégiumokkal karöltve kell elkészíteniük, minden esetben az érintett betegek érdekeit és szempontjait is figyelembe véve. Az irányelvek kidolgozásában és véleményezésében, valamint a népegészségügyi vonatkozású társadalmi vitákban, amik az ellátórendszeren kívüli, egészségre kiható területeket is lefedik (pl. légszennyezés, adózás, vegyi anyagok, szociális kérdések, közlekedéspolitika, várostervezés, stb.), a Nemzeti Betegfórum képviselői 2013 óta vesznek részt.
A KONFERENCIÁRÓL
24 előadó részvételével, közel 200 résztvevő figyelme mellett zajlottak a kerekasztal megbeszélések és az előadások. A konferencia hangsúlyozottan népegészségügyi fókuszú volt és az egészségügyi ellátórendszerek mellett, az egészséget befolyásoló társadalmi és környezeti tényezőkre is figyelemmel volt. A résztvevők az állami szervezetek munkatársai, a betegszervezetek vezetői és tagjai, valamint oktatási intézmények munkatársai közül kerültek ki. Ennyiféle szakértői csoportot megmozgató népegészségügyi fókuszú konferenciára Magyarországon nem került sor 2013 óta.
Massay-Kosubek Zoltán, az EPHA Népegészségügyi koherenciáért felelős képviselője hangsúlyozta, hogy az európai szintű népegészségügyi kihívásokra csak Európai Uniós szintű összefogások mentén adhatók hatékony válaszok. A tagállami szintű kezdeményezések a törvényi szabályozók egyedi volta, a területi korlátok, vagy a forráshiányos helyzetek miatt önmagukban nem elegendőek. Az antimikrobiális rezisztencia, az elhízás vagy akár a légszennyezettség jellegüknél fogva európai népegészségügyi kihívások, amelyekre az európai vérkeringésbe bekapcsolódva, európai összefogással adható hatékony válasz.
Magyarország európai éllovas számos népegészségügyi döntés meghozatalában – példaként említette az európai szinten is ismert és elismert népegészségügyi termékadó, vagy az egységes dohánytermék csomagolás bevezetését.
Massay-Kosubek Zoltán hangsúlyozta, hogy nem csak a népegészségügyi programok egyszerű típusai, mint például a vakcinációs rendszerek, vagy a szervezett szűrővizsgálatokra történő buzdítás kellenek, hogy a fókuszba kerüljenek, de vannak olyan kevésszer említett, mégis nagyon fontos helyzetek, mint a környezetszennyezéssel összefüggést mutató légzőszervi megbetegedések visszaszorítása.
Az Asztma Világnapjának alkalmából (május 7-e) terítékre került a közlekedési légszennyezésből származó egészségterhelés, megvizsgálva a dízel kibocsátás egészségügyi költségeire vonatkozó adatokat. Fontos kérdés, hogy hogyan lehetne ezeket 2030-ig enyhíteni, az éghajlat-politikai célok, valamint a fenntartható fejlődésre vonatkozó célkitűzések egyidejű elérése érdekében – melyeket Magyarország EU-s és ENSZ tagállamként maga is vállalt.
Massay-Kosubek Zoltán bemutatta, hogy a legújabb felmérések nyomán, Magyarországon a légszennyezés okozta egészségügyi költségek évente elérik az 1591 millió eurót. Ebből a dízelüzemű járművek okozta egészségügyi költség 992 millió euró, míg a benzinüzemű járművek által okozott az egészségügyi költségek a 473 millió eurót érik el. Hozzátette, hogy ez egy rendkívül visszafogott becslés, mivel a tudományos fejlemények fényében a légszennyezettség sokkal súlyosabb egészségügyi károkat okoz, mint azt korábban gondoltuk.
Ezért az összegért (összehasonlító adatbecslés alapján) az alábbiakat tudná Magyarország állampolgárainak biztosítani: 31.000 nővér és 31.000 orvos oktatása, illetve még 5 közepes méretű megyei kórház építésére is sor kerülhetne.
Érdemes megjegyezni azt is, hogy ha a légszennyezettség a korábbi szinten marad, akkor Debrecen lakosságának negyedének megfelelő számú honfitársunkat fogjuk léguti betegségek következtében 2030-ig elveszíteni.
[1] Europe, let’s do more for health! nyilatkozat angolul: https://eu4health.eu/europe-lets-do-more-for-health/
