Arthur Koestler

(1905-1983)

 Vakmerő, kalandos életű regény- és újságíró, társadalomfilozófus, világpolgár. Természetesen magyar, Budapesten született. Érdeklődési köre már fiatal korában széleskörű, egyetemi tanulmányait Bécsben végezte pszichológia és elektromérnök szakon. 1926-ban, 21-éves korában kezdte újságírói pályafutását. A német Ullstein-lapkiadót tudósította Palesztinából, amely akkor angol gyarmat és háborús övezet volt. Munkaadója Párizsba, majd Berlinbe küldi. Ezután a Szovjetunióba disszidál. Tényleg így történt. Belépett a Bolsevik Pártba, majd kilépett, mert túlbuzgónak tartotta Visinszkij főügyész tevékenységét.

   A szökés Guinness-rekordere. Általában délben, a sötétség leple alatt szökött meg.         31-évesen a spanyol polgárháborúból tudósított, Franco tábornok elfogatta és halálra ítélték. Megszökött, majd Le Vernet, francia internáló táborba került. Amikor a németek bevonultak Párizsba, belépett az Idegenlégióba. A kiképzést nehézkesnek találta, innen is megszökött, előbb Észak-Afrikába, majd Portugáliába ment. Később Angliában találjuk, ahol börtönbe kerül, mert vízum nélkül tartózkodott Londonban. Megszökik és belép az angol hadseregbe.  Kalandozásai közben kiadott néhány angol nyelvű könyvet, amelyek bestsellerek lettek, milliós példányszámban. Franciára, németre, spanyolra és portugálra fordították le a műveket, ezeket a nyelveket Koestler is folyékonyan beszélte. Imádta a nőket, többségük viszonozta érzelmeit. De ha nem viszonozták, az sem zavarta túlságosan, Mondhatni, ő alkalmazta a világon először sikeresen a verbális erőszakot. Egész életében szálka volt Sztálin szemében. Halálát mérgezés okozta, de a két tény között semmilyen összefüggés nincsen. Élete végéig magyar állampolgár maradt.

George Orwell

(1903-1950)

 Veszélyt nem ismerő, angol, kalandos életű író, újságíró, kritikus. Bár ez utóbbi tevékenységével sok baja akadt. Évekig élt az angol gyarmat Indiában az államapparátus tagjaként. Londonba visszatérve kemények kritizálta hazája gyarmati politikáját. Csavargókkal, koldusokkal barátkozott, mindenféle alkalmi munkákat vállalt. Barcelonába utazik, részt vesz a spanyol polgárháborúban.

   Azonban Katalóniában légy kerül a levesbe. Megismeri szovjet bajtársait, akiknek erőszakos viselkedése olthatatlan ellenszenvet és bizalmatlanságot ébreszt fel benne. Fél tőlük, attól tart, hogy Trockíjhoz hasonlóan  merénylet áldozatává válik. Franciaországba utazik, megírja spanyolországi élményeiből táplálkozó Hódolat Katalóniának című könyvét. A második világháború idején írja az Állatfarm című könyvet, amellyel kivívja Sztálin haragját. Meg is hívja egy barátságos beszélgetésre a Kremlbe, de Orwell nem él vele, köszöni, így is jól van. Majd híres regénye következik, az 1984, amelyben egy civilizációt leigázó, fokozatosan bürokratizálódó, végletesen totalitárius rendszer képét vetíti elő. Fiatalon, 47-éves korában megfázás következtében hal meg, a rossz nyelvek szerint hideg volt a kés, amelyet  a hátába döftek. De ez aljas rágalom.

Déri Tibor

(1894-1977)

(3.kép.)  Író, újságíró, az ostobaság, igazságtalanság, bürokrácia következetes ellensége. Bajszot akasztott a nagyhatalmú Révai József kultúrpápával, amiért majdnem börtönbe került. Erre pár évet várnia kellett Dérinek, aki ifjú korában bekalandozta Európát. Huszonévesen a Bécsi Magyar Újság munkatársa, majd a berlini Sturm tudósítója lett. Elkezdi könyveinek írását az olaszországi Perugiában, majd Spanyolországban 

   Műveinek címével kicsit füllent, a Befejezetlen mondat c. bestsellere be van fejezve, az Ítélet nincs c. könyvével ellentétben 9-évi börtönbüntetésre ítélik az 1956-os forradalomban való részvételéért. Amnesztiával szabadul 4 év után. Majd sorra írja könyveit, élete során negyvenet, közülük többet meg is filmesítettek, sikeres tv-játékok is készültek belőlük.

   A nők rajongtak érte, háromszor nősült, kisebb félrelépéseit nem tartjuk számon. Kivéve Karinthy Frigyes feleségével való kalandját, erről hosszasan megemlékezik egyik írásában, magára haragítva ezzel Karinthy Ferencet és sokan másokat.

Láng Róbert