Száztíz éve született Ferencsik János, az Operaház főzeneigazgatója, a Magyar Állami Hangversenyzenekar vezetője, a legnagyobb magyar karmesterek egyike.
Kiválóan zongorázott és hegedült. Kisgyermekként Bodrogi Lajos kántor foglalkozott vele, az orgonajáték mellett a klasszikus összhangzattan rejtelmeibe is beavatta. Hegedülni Hoppe Istvántól, a Városi Színház (Erkel Színház) koncertmesterétől tanult. Tizenhat (!) éves korában végzett a Nemzeti Zenedében (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem), s még abban az évben az Operaház korrepetitora lett.
Kiválóan végeztette munkáját, mert felfigyelt rá Heinz Tietjen, a Bayreuthi Ünnepi Játékok rendezője és 1930-ban korrepetitornak szerződtette. Így ott lehetett Arturo Toscanini minden zenekari próbáján. Két évvel később már a Székesfővárosi Zenekarral hangversenyezett, ezerkétszáz alkalommal vezényelte az Európa hírű együttest.
Az 1938-as évtől Kölnben, Bécsben, Budapesten egyaránt vezényelt olyan szólistákkal, mint Bronislav Huberman, Jan Kubelik és Szigeti József. Ferencsik vezényelte Bartók Béla és Pásztory Ditta búcsúhangversenyét a Zeneakadémián. (A búcsú okát ismerjük.) 1942-ben a milánói Scalában dirigálta A csodálatos mandarint, három évvel megelőzve a budapesti bemutatót.
A háború után vendégkarmesterként a Bécsi Operaházban vezényelte a Lohengrint, az Aidát, a Traviatát, a Don Carlost, az Otellót, a Tannhäusert, a Don Giovannit, a Carment, a Figaro házasságát, a Turandotot, a Borisz Godunovot, A bolygó hollandit, a Rigolettót. 1950-ben Zöld Sándor belügyminiszter bevonta az útlevelét, amelyet csak 1957-ben kapott vissza.
Ettől kezdve beutazta szinte az egész világot. Kétévenként hosszan tartó körútra indult az Állami Hangversenyzenekarral. Európa legnevesebb operaházain, hangversenytermein kívül szerepeltek az Egyesült Államokban, Kanadában, Dél-Amerika számos országában, Japánban és Ausztráliában.
Művészi alkatához a bécsi klasszikusok álltak a legközelebb, és mindenek felett a két legnagyobb modern magyar zeneszerző: Bartók és Kodály. E mellett tolmácsolta Weiner Leó, Lajtha László és Dohnányi Ernő mellett 28 kortárs magyar zeneszerző műveit is. Ő adta elő Ránki György Pomádé királyát, Janáček Katja Kabanováját, Alban Berg Wozzeckjét, Benjamin Britten Peter Grimesját, Humperdinck, Poldini, F. Schmidt, Rimszkij-Korszakov műveit is.
A magyar zenekultúrának egyik legkimagaslóbb alakja, művészetét rendkívüli stílusbiztonság, a nemes előadói hagyományok továbbvitele jellemzi. Hazai és külföldi kitüntetései betöltenének egy újabb oldalt. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar zene nemzetközi népszerűsítésével.
- december 4-én tartotta Adventi Hangversenyét a balatonfüredi Ferencsik János Zeneiskola növendékeiből álló zenekar nagy sikerrel.
Láng Róbert
