Dologház. Büntetés-végrehajtási mód volt a XV. században. Nem mondható börtönnek, inkább a fogvatartás és a szociális otthon keverékének. Magyarországon ilyen intézmény Mária Terézia korában és engedélyével jött létre. Törvény mondta ki, hogy azt a keresetre utalt munkaképes egyént, aki csavarog vagy más munkakerülő életmódot folytat, a bíróság dologházba küldheti. A XIX. században a dologházak fokozatosan eltűntek.
Szegényház. Hazánkban már Mátyás király idején volt olyan intézmény, ahol az elesett embereknek szállást adtak. Farsangi bálok bevételét és jótékony adakozók pénzét használták az intézmények fenntartásra. Az 1830-as évek kolerajárványa és nagy árvizei után ingyenes kórházakat is működtett az állam, ezeknek az „ispita” volt a nevük.
Bolondok háza. Mai napig az elmebetegség szinonimája a híres budapesti Lipótmező, amelyet nem az uralkodóról, hanem a telektulajdonos Göbl Lipót budai molnárról neveztek el. A területen épült fel az Országos Elme- és Ideggyógyintézet, amelyet 1858-ban nyitottak meg. A második világháború után Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet néven működött a 2007-es bezárásáig, azóta az épület üresen áll.
Nyilvános ház. Szállodaszerű épület, melyben szobákban fogadták a vendéget. Úgy hírlik, a tevékenységet már az ókorban is gyakorolták, megszüntetését az államok azóta is szeretnék, de erre képtelenek. A nyilvános házban a lányok szoros rendőri és orvosi felügyelet alá kerültek. Hazánkban 1950-ben szüntették meg a nyilvános házakat, mert beleütköztek a szocialista közerkölcsbe.
Zálogház. Mária Terézia 1773-ban alapította meg hazánk legnagyobb múltú vállalkozását, az Első Magyar Királyi Zálogházat, amely ma BÁV Aukciósház és Záloghitel Zrt. néven működik. Ma már csak a felső tízezer szolgálatában áll, mert kizárólag ékszer, ezüst, arany és műtárgy elzálogosításával foglalkozik. Megszűnt az ágynemű, fényképezőgép, réz hamutartó, karóra, bőr levéltárca zálogba adása, pedig a művelet sok ember életét könnyítette meg hajdan.
Toloncház. Elegánsabb neve internáló tábor. Engedély nélkül hazánkban tartózkodó külföldi állampolgárok kötelező tartózkodási helye. Bár bűncselekményt nem követtek el, kiutasítás várt rájuk. A legnagyobb toloncházat hazánkban 1930-ben építették Kistarcsán. Ott őrizték az illegális bevándorlókat. Meg azokat akik nem tetszettek a hatalomnak. 1960-ban szűnt meg a tábor és az intézmény is.
Lelencház. A lelenc mélyszegénységben élő családok gyermeke. Ha beteg lett, a szülők nem tudták orvoshoz vinni, szerencsés esetben a lelencházba került. Ahol rendes táplálékkal látták el és orvoshoz is került. A lelencház szegény nőknek terhességük utolsó idejében anyagi segélyt nyújtott. A lelencházakat a rendőség felügyelte, nehogy illetéktelenek jussanak hozzá egyházi, vagy állami támogatáshoz.
Habsburg-ház. Európa történelmének egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt. Birodalmának területe 680 négyzetkilométer, lakóinak száma 53 millió, ha maradt volna az uralkodóház, most 106 millió lakossal Európa második legnagyobb országa lennénk, De hát nem így történt hála I. Ferenc Józsefnek, aki mindent meggondolt és megfontolt.
Láng Róbert
