A freskó
Érdemes alaposabban körülnézni a Vatikán Borgia-lakosztályában. A belépőjegy ide is szól. Látható egy érdekes freskó, Pinturicchio műve. Alexandriai Szent Katalin disputációja. (hitvita.) A trón mellett közvetlenül balra áll egy bajszos férfi korabeli díszmagyarban. Hogy került ide? Még szerencse, hogy a hatalmas falikép mellett felsorolják a disputa résztvevőit. Nézzük csak, Cardinale Ercole Hyppolit. Hoppá! Egy magyarruhás bíboros, jegyezzük fel, majd otthon utánakeresünk.
A korrektül és tudományos alapossággal dolgozó Ráth-Végh István egyik írásából fantasztikus történet bontakozik ki. Ercole gyermekkorát, az 1480-as éveket Mátyás király udvarában töltötte, mint Beatrix unokaöccse. Ugyanis a királyné testvére Eleonóra a ferrarai uralkodóherceg Ercole d'Este hitvese volt. Hogy-hogy nem, igazságos uralkodónk a gyermeket 7-éves korában esztergomi érsekké nyilvánította, akkoriban tettek az uralkodók ilyen jelképes gesztusokat. VIII. Ince pápa nem örülhetett a dolognak, néhány hónap múlva mégis áldását adta rá. Sőt, az őt követő VI. Sándor pápa az ifjút 14-évesen, 1493-ban bíborossá avatta. Címtemplomként a Santa Lucia in Silice templomot kapta. A címtemplom a katolikus egyház valamelyik Rómában található templomát jelenti, melyet a nem római bíborosok azért kapnak, hogy ezáltal valamiképpen "rómaiakká" legyenek, vagyis szorosabban kapcsolódjanak Szent Péter székéhez. Nyilván a Szentatya is gesztust tett.
Végül II. Ulászló király helyre rakta a dolgokat, Bakócz Tamás kapta az esztergomi érsekséget, Ercole az egri püspökséget. Ez azonban nem sokat érdekelhette az ifjú egyházfit, mert alig tartózkodott Magyarországon. Annál is inkább Ferrarában, ahol az uralkodó humanista udvarában forgolódott. Gyakorlott verselő volt, számos egyházi és világi költeményt írt. Ezeken kívül olasz nyelven kiadott egy munkát a tengeri ütközetekről, melyet Coelius méltónak tartott arra, hogy latinra fordítson.
Hyppolit magánélete hírhedten botrányos volt, két törvénytelen gyermeke született, Ippolito és Elisabetta. Nagyon kedvelte a vadászatot, 1517-ben, amikor hosszú itáliai tartózkodás után egri püspöki minőségében visszatért Magyarországra, 250 kutyát, 40 köteg vadászhálót, 20 héját és sólymot, valamint két gepárdot is magával hozott. Nem csak az Eger környéki erdőkben vadászott, hanem a budai hegyekben is.
Mikszáth Kálmán: A kis prímás c. művében teljes részletességgel írta meg a történetet.
Láng Róbert
