Egy hetet töltöttünk nyáron Pöstyénben, ebben a varázslatos szlovák fürdővárosban. A régészeti leletek tanúsága szerint a melegforrások körül már az őskorban éltek emberek. A város környékén került elő Szlovákia egyik legjelentősebb őskori emléke, a Moraváni Vénusz. A rómaiak is ismerték a Vág szigetének 67 °C-os meleg, iszapos forrásait.

Először a zoborhegyi bencés apátság 1113-ban kiadott birtoklevele említi Pescan néven. Huba vezér itt győzte le Zobor szláv hadúr seregét. A monda szerint a hegyen álló öreg tölgyfára akasztották fel a honfoglalók Zobort. A Kiegyezéskor Pöstyén, Trianon után Piešťany lett a település neve.

A XIV. században Csák Máté uradalmához tartozott a környék. Halála után királyi birtok lett. A gyógyulni vágyók a források körül ásott, faágakkal megerősített, szalmával bélelt gödrökben üldögéltek. Gyógyvizéről és iszapjáról elsőként Wernher György 1549-ben kiadott „Magyarország csodálatos vizei” című könyvében tudósít. A XVIII. században a fából építettek fürdőházakat, ezeket az 1813-as árvíz elpusztította. Hét évvel a katasztrófa után építettek kőből készült fürdőépületet, nagy parkkal. Ahogy teltek az évtizedek  további fürdőházak épültek és Pöstyén országhatárokon túl is ismert és elismert gyógyfürdő lett. Az első világháború sebesültjeit itt ápolták. A környék néphagyományának és régészeti leleteinek bemutatására 1928-ban múzeumot nyitottak.

A Pöstyéni Balneológiai Múzeum prospektusából és a kiállítási tárgyak magyarázatából megtudható, hogy a várost kastélyaival együtt a török hódoltság idején teljesen elpusztították. A Vág partján fakad a híres meleg keserű ásványos radioaktív víz. Fürdésre és ivásra egyaránt használják, ez utóbbit csak orvosi javaslatra. Alkalmas szélütés (stroke), vagy más szerencsétlenség által elzsibbadt tagok, mozgásszervi károsodás, Parkinson-kór, csípősérülés, köszvény gyógyítására. De egészségesen is jól esik megmártózni benne.

Pöstyén egyik nevezetessége a Mankótörő szobor. A meggyógyított fiatalembernek a kúra után már nincs szüksége a mankóra. Heyer Artur 1894-ben megfestette, majd három évtized múltán Robert Kühmayer szobrászművész elkészítette. 1945. október 21-én, a település várossá nyilvánításának napján a város hivatalos jelképévé és címerévé vált.

Láng Róbert