II. Ramszesz arany gyűrűje (Kr. e. 1250.) Az aranyműves szakma több ezer éves történet. Az első ékszereket az afrikai emberek viselték. A tudósok, kutatók Blombos Cave-ben (Afrika legdélebbi pontja) csigahéjakból készült, felfűzött gyöngyöket fedeztek fel. Az ékszert feltételezhetően 75.000 évvel ezelőtt készítették, Kenyában pedig egy 40.000 éves, lyukasztott strucctojásból készült ékszerre bukkantak a régészek. Afrikán kívül Cro-Magnonban (Franciaország) tártak fel ősi nyakláncokat és karpereceket. Az ékszerek madzagra vagy állati inakra felfűzött fogakból, csontokból, bogyókból, kagylókból, csigaházakból és kövekből készültek. Dél-Oroszországban mamutagyarból faragott karkötőket viseltek.
Az egyiptomiak ékszerei a gazdagságot, fényűzést, hatalmat voltak hivatottak jelképezni. Természetesen az aranyat részesítették előnyben. Az arany mellett színes üvegeket és drágaköveket is felhasználtak az ékszerek díszítéséhez. A nők az ünnepségeken finoman kidolgozott, arany ékszereket viseltek. A drágakő vagy üveg színének különösen nagy jelentőséget tulajdonítottak. A zöld szín a termékenységet jelképezte, ezért főleg fiatal nők viseltek zöld drágaköveket, például smaragdot. Az egyiptomi ékszereket főként föníciai és török mintákkal díszítették az ötvösök.
Görög fülbevaló (Kr. e. 700.) Az ókori Görögországban az arany bőségben állt rendelkezésre, egyes épületrészeket, falakat, oszlopokat, bútorokat, kocsikat is vékony, kalapált aranylemezekkel vontak be. Időközben az arany nagy értékké vált, emiatt ezekből szinte semmi nem maradt ránk. Az ókori görög ötvösségből szórványos emlékek maradtak meg, holott feljegyzésekből számos termékét és ötvösművészét ismerjük. Arany ékszerek tömegét találták a mükénéi királysírokban.
A görög kulturális területek különleges helye Mükéné, amelyet már Homérosz is „sokaranyú”-nak nevezett. Ezt az aranyat 1876-ban kezdte el keresni Schliemann, az amatőr régész. Öt sírt tárt fel óriási mennyiségű leletanyaggal, fejékek, serlegek, tőrök, melltűk, aranyékszerek, aranymelldíszek és aranymaszkok kerültek elő. E leletek többségét ma megtekinthetjük Athénben, az Archeológiai Múzeumban. A leletek nemcsak anyagukban értékesek, hanem egyben a korabeli ötvösség remekei is. A görögök eleinte aranyból csak ékszereket készítettek, A perzsa háborúk gazdag aranyzsákmányából nyert aranyat sokféle célra fordították, például istenszobrokat készítettek.
Julius Caesar korabeli nyaklánc. (Kr. e. 60.) A rómaiak ötvösművészete eleinte az etruszk formákat utánozta, a fokozódó aranyban való gazdagság és a pompaszeretet azonban egyre inkább súlyosabb aranytárgyak előállítására törekedett, melynek következtében a művészi megmunkálás igénye háttérbe szorult. Olyan nagy volt a szükséglet aranyedényekre, hogy azokat manufaktúrákban állították elő Rómában.
Láng Róbert
