Szeptember 30-án zárutnak az európai uniós támogatásból megvalósuló, ingyenes jogi segítségnyújtást biztosító regionális JOGpontok projektek. Ezzel kapcsolatban a jogi segítséget nyújtó szolgálatot elindító szervezetek az "Észak-Alföldi Jogpontok" projekt eredményeit értékelték Jászárokszálláson.
Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke szervezetének egyik kiemelkedő sikerének nevezte a projektek, amely három éves működése alatt az Észak-Alföldi régióban 28,688 munkavállalónak és vállalkozónak segített. A település polgármestere, Csőke István alpolgármester is nagyon hasznosnak nevezte a projektet, és örömét fejezte ki a várható folytatással kapcsolatban.
Rettich Tamás projektmenedzser részletes bemutatójából kiderült, a projektben vállalt számokat sikerült túlszárnyalni, és ezáltal a munkavállalóknak, egyéni, mikró – és kisvállalkozásnak még nagyobb hasznára válni. Dr. Wirth Ágnes, ügyvédnő, a Jászárokszállási Jogpont iroda tapasztalataival kapcsolatban aláhúzta, hogy legtöbben munkajoggal kapcsolatban fordultak hozzájuk, és a szolgáltatás sokat tett annak érdekében, hogy a munkabéke megmaradjon és hozzájárult a munkaadók és munkavállalók közötti konfliktusok kezeléséhez, a bíróság előtti fázisban.
Az Észak-Alföldi régióban az Ipartestületek Országos Szövetsége koordinálta az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást, partnerségben a Munkástanácsok Országos Szövetségével.
A projekt indokoltsága
„Az ember életében számos olyan jogi problémakör akad – különösen a munka világát érintő kérdésekben –, amihez segítség kell, megoldásához szakmai képzettség és adott szakterület alapos ismerete szükséges. Jogszerű foglalkoztatás egyik feltétele, hogy a munkaerő-piaci szereplők hiteles és naprakész információkkal rendelkezzenek munkajogi és foglalkoztatási kérdésekben, illetve, hogy az ezt biztosító szolgáltatások széles körben elérhetőek legyenek. Ezt biztosította a régióban 2016. július 1-étől három éven keresztül a most befejeződő Észak-Alföldi Jogpontok projekt. A foglalkoztatás körüli viszonyok tisztábbá, átláthatóbbá tételére, a tisztességes adófizetői attitűdre, a munkahelyek teremtésével, fenntartásával összefüggő felelősségre mind-mind igyekezett felkészíteni a program – ezen alapértékek nélkül ugyanis nehezen képzelhető el a magyar gazdaság a következő évtizedekben.
A program implicite a gazdaság versenyképességének növelését, kimondottan pedig a tisztább átláthatóbb, dinamikusabban működő munkaerőpiac megteremtését, kialakítását tűzte zászlajára, nagymértékben kapcsolódott az EU2020 stratégiához. A Széchenyi 2020 program és a kapcsolódó gazdaságfejlesztési törekvések, valamint jelen projekt egy irányba mutatnak: növelni a gazdasági szférában működő adóalanyok számát, még sikeresebb hazai munkavállalói és vállalkozói réteget teremtve.
A munkahelyeket nem az állam, hanem a vállalkozások teremtik, amelyeket ebből adódóan támogatni kell. Ma Magyarországon a mikro- és kisvállalkozások a legfontosabb nettó munkahelyteremtők, így ezen vállalati szektor támogatása tud a legközvetlenebbül hatást gyakorolni a célkitűzések elérésére. A KKV-k ösztönzése hozzájárul a versenyképesség növeléséhez, hisz ezen kisebb, gyakran családi vállalkozások nem engedhetik meg maguknak a szakszerű jogi segítséget – alapítás, átalakulás, foglalkoztatási kérdésekben. Sokszor már egy leltár felelősségi megállapodás átadásával, tájékoztatással is kezelhetők a munkaügyi konfliktusok a dolgozókkal.”
Lantai József
