A XVI. kerület neve a jellegére utalva Kertváros, de hivatalos iratokon nem használják. Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály és Sashalom nagyközségek egyesítésével jött létre 1950. január 1-jén. A régészeti leletek tanúsága szerint a korai kőkorszaktól élnek emberek ezen a helyen a Szilas-patak partján. A II. évszázadban a szarmaták, a honfoglalás előtt az avarok laktak itt. A magyarok a XI. század második felében települtek meg a vidéken. Kis falvakban laktak az emberek, kis kertes házakban. Híres a kerület úgynevezett villatelepe, nagy park Mátyás király mellszobrával. Ezt a területet több birtokkal együtt IV. Béla király adományozta 1259-ben a Nyulak-szigeti apácarendnek..A kerületben épült az első utasforgalmi repülőtér. A kerületté válás után megkezdődtek a közművek (víz, villany, gáz, csatorna) építése., amely tulajdonképen a mai napig tart. Gyárak is épültek, például az Ikarus Karosszéria és Járműgyár.
Kissé furcsán nevezte el a kerületi önkormányzat ezt a tájat, hivatalos neve Rákosmente. Valójában a XVII. kerület. Jellemzője a családi ház nagy kerttel..Az egyik legszebb fekvésű pesti kerület, amely ugyanolyan magasan helyezkedik el, mint a Gellért-hegy. A geológusok hordalékkúp-síkságnak, a lakosok dimbes-dombos területnek nevezik. A települést kettészeli a Rákos-patak. Ha valaki kíváncsi a véleményemre, én Rákosdombnak nevezném a kerületet.
Egykor Sankt Lorenz volt, most a XVIII. kerület. Itt található a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér. A lakók Pestszentlőrincnek nevezik. A MÁV is, amelynek vasútállomása itt van. (A sajtó az épületet ékszerdoboznak nevezte a restaurálás után.) A vasútvonal építésekor, (1893) régészeti paradicsommá alakult a kerület. Először vaskori temetkezési hely maradványait találták és római kori festett vörös kerámiák kerültek felszínre. Meglepetésre előkerültek a II. századból való zsugorított csontvázas temetkezés nyomai és szarmata eredetű tárgyak. Népvándorlás korabeli sírt is találtak, amelyben egy rituális koponyatemetkezés leletei, egy vaslándzsa és egy kőlap feküdt. Az Üllői úti egykori Kilián-laktanya területén honfoglalás kori gazdag lovassírt tártak fel, amelyből szablya és szíjvég, aranyozott bronz övveretek és vas lószerszámok kerültek elő. Az ásatások folyamatosak, 1972-ben tárták fel a kalandozások egyik résztvevőjének sírját. II. Lothár frank király dénárjai, lócsontok, zabla és kengyel, valamint ezüst karperec került elő a sírból.
Az 1867-es iratokban még Colonie Klein Pest néven szerepel, egy évvel később már Kispest a neve. Galgóczy Károly neves történész a XIX. században így írt Kispestről: „Az építési modor általában városias, csinos, a Budapest körül a pesti határon kívül mostanában keletkezett új telepek közül a legsikeresebbnek mutatkozott.” Ekkor már saját fürdője volt a helybéli lakosságnak. Az előforduló tűzesetekből tanulva építették fel a községháza udvarán1897-ben a tűzjelző tornyot, mely húsz esztendőn át szolgálta a községet. Amely ma Budapest szerves része, vagyis a XIX. kerület.
Láng Róbert
