2005. május 29-én a XI. kerület képviselő-testülete határozatban rögzítette, hogy olyan elnevezést kapjon a kerület, amely egyszerű, kifejező és egyik városrészéhez sem köthető. A választás az Újbuda névre esett, amelynek már a középkorra visszanyúló előzményei voltak, majd az 1860-as évek várostervezési terveiben bukkant fel. A területet 1861.ben a Déli Vasút idején már Újbudának, de az összekötő vasúti híd 1873-as megépítése után mégis Kelenföldnek nevezték. 1991-ben az önkormányzat a kerület lapját Kelenföldi Híradóról átkeresztelte Újbudára, majd mind több szervezet, rendezvény viselte az Újbuda elnevezést. A kerület hivatalos neve tehát Újbuda.
Mátyás király korában a XII. kerület jelentős része vadaskert volt, igazságos uralkodónk és vendégei szívesen vadászgattak itt. Kilencven évvel ezelőtt Budapest közigazgatásának átszervezése kapcsán az első kerületből levált részt Hegyvidéknek nevezték hivatalosan. Már az őskorban lakott volt. Jelentős részeit erdő borítja, sokak kedvelt kirándulóhelye, itt található a Normafa is. A kerület elhelyezkedésének köszönhetően számos diplomáciai képviseletnek is helyet ad. A kerületben van a Városmajor, amely valaha kaszáló volt. A kerület a Budai Tájvédelmi Központ része.
Angyalföld nevének eredete vitatott. A XIII. kerület a XVIII. században Ördögföld volt az itt található őrlőüzem (Ördögmalom) miatt. Ha hitelesnek fogadjuk el Kassák Lajos „Egyedül az éjszakában” című regényében foglaltakat, azért nevezték el Angyalföldnek, mert sok bába lakott itt, akik művi vetéléssel (angyalcsinálás) foglalkoztak. Ennek részleteit mellőzném. A második világháború után a nyomortelepek helyén lakótelepek épültek. A lerombolt gyárépületeket újjáépítették..Az utóbbi tizenöt évben a Duna-parton folyamatosan építettek a Margitszigetre néző luxuslakásokat.
Történelmi területen járunk, ha a XIV. kerület utcáin, útjain sétálunk. Itt volt „Rákos mezeje”, ahol a középkori országgyűléseket tartották. Itt avatták Magyarország kormányzójává Hunyadi Jánost 1445-ben. A vidék a XVII. században egyre kopárabbá vált, mivel a pesti építkezésekhez szükséges faanyagot itt vágták ki. I. Lipót császár a területet Pest városának adományozta. A kerület vezetése később újra fásíttatta a vidéket, elsősorban fűzfák ültetésével. A kerület szinte város, 130 ezer lakossal, benne a főváros legnagyobb parkja, a Városliget. Zugló nevének eredetét nem sikerült kiderítenem, az Osztrák-Magyar Monarchiában Lerchenfeld (pacsirtamező) volt a neve, de ebből nem eredeztethető. Zugló a XIX. századi térképeken Szugló néven szerepel, ennek emlékét őrzi a mai Szugló utca. Német jövevényszó, zsákutcát jelent, de ettől nem lettünk okosabbak.
Nyírpalota név először 1281-benben jelent meg oklevélben. A török időkben a környék több települése is lakatlanná vált, de aztán földesurak jelentek meg a környéken és gazdálkodni kezdtek. Így fejlődött megyei várossá Rákospalota néven, a Rákos-patakban valaha még voltak rákok és dolgoztak a rákászok. 1950. január 1-jén csatolták Budapesthez, fontos irányelv volt, hogy a „Béketábor” országainak millió városai legyenek. Ekkor született a XV. kerület. 1949-ben még 850 ezer lakosa volt a fővárosnak, 1951-ben 1,8 millió.
Láng Róbert
