A közíró, riporter, szerkesztő, humorista Radványi Barnát 1993-ban ismertem meg az Úritök szatirikus hetilap szerkesztőségében. Az Úritök a rendszerváltás után gombamód szaporodó vicclapok egyike volt. Barnával sokat beszélgettünk a lap Hegyalja úti „főhadiszállásán”, ahová személyesen vitte el minden szerző a művét, mert akkoriban a posta kissé megbízhatatlan volt.
Látásból persze már ismertem. Volt valaha egy népszerű tévé műsor, a Humoristák Klubja, a megszűnt Heti Hetes elődje. A szereplői közül Árkus Józsefre, Mikes Györgyre, Somogyi Pálra, Ősz Ferencre és Radványi Barnára emlékszem. Egyikük olvasta a hírt, a többiek kommentálták. Hogy mennyire más volt a humor harminc-negyven évvel ezelőtt, arra egy példa. Ősz Ferenc kérdez: Tudjátok, ki lesz az új miniszterelnök? Barna válaszol: Kábé. Egyetlen néző sem gondolt a „körülbelül”-re, hanem az egypárt Központi Bizottságára, ahol az ilyen személyi kérdések eldőltek. Fergeteges poén volt. Ma már nem is érthető.
Notórius feljelentők akkor is voltak. Egy ellensége - talán egy tehetségtelen szerző, akinek nem közölte az írását - feljelentette Barnát, hogy pénzért, meg hogy fiatalkorúval, erőszakosan, nem emlékszem pontosan. Szemenszedett hazugság volt. De elég volt ahhoz, hogy ne közöljék munkáit, néhány évre kivonják a forgalomból.
Az Úritök megszűnése után, 1996. augusztusában telefont kaptam. Szervusz, Radványi Barna vagyok. Megvettem a Ludas Matyi kiadói jogát, én vagyok a főszerkesztő, szeretném, ha írásokat küldenél a lapnak. Hogy jutottam eszedbe? Hát az ügyvéd, aki az adásvételi szerződést intézte, régi ismerősöd. Dr. Rajnai Vera. (Gyermekkori barátom, ilyen kicsi a világ.)
Örömmel küldtem néhány cikket pár hónapon át, meg is jelentek a lapban, aztán az újra életre kelt Ludas Matyi is megszűnt, tönkrement, a vicclapok nagy részével együtt. Barna 2007-ben hetvennyolc éves korában halt meg, Farkasházy Tivadar búcsúztatta: „Egy nagy csapat utolsó mohikánja távozott közülünk.”
Láng Róbert
