Amikor a világ legnagyobb olajfestménye után kutakodtam, biztos voltam benne, hogy Olaszországba vezet az utam. Nagyot tévedtem, nagyon meglepődtem, ez a páratlan műkincs Magyarországon található. Nevezetesen az esztergomi bazilikában, még egy „leg” kíséretében. Ugyanis a bazilika, a 100 méter magas Nagyboldogasszony– és Szent Adalbert-főszékesegyház Magyarország legmagasabb épülete. (Már nem sokáig, a budapesti Kopaszi-gátnál épülő MOL-székház 120 méter magas lesz.) És toldjuk meg még egy meglepetéssel, a bazilika klasszicista és óegyiptomi (!) stílusban épült. Nézzük csak meg oldalról, a két pülont (kettős kapubejárat). Találjon valaki még egy ilyen stílusú építményt a világon.

A bazilikába betérve megpillanthatjuk a gigavásznat, a főoltárképet. Michelangelo Grigoletti (1801-1870) velencei művész munkája. Mérete 13,5 x 6,6 méter, 90 négyzetméter. A főoltár szobrait Pietro Bonanni készítette. Az oltáron álló négy márványszobor, Szent Márton, Szent Gellért, Szent Adalbert és Boldog Mór pécsi püspök. A szentek mindegyike magyar, illetve pannóniai vonatkozású.

Az oltárkép Mária mennybevételét ábrázolja, angyalkák koszorújában. Más felfogás szerint az angyalok elragadják a földtől. A katolikus egyház súlyt helyez arra, hogy a Szűzanya földi életének befejezése után testével-lelkével együtt szállt a mennybe, föltámadt Fia dicsőségébe. A testével-lelkével együtt kifejezés a teljes üdvösséget jelenti. Krisztus is testi valóságában támadt föl, és az örök életbe mindenki csak a test és lélek egységében juthat. Ezt szimbolizálja a festmény. És innen eredhet a „testi-lelki jóbarát” szép kifejezésünk.

A festmény szinte azonos a velencei Basilica di Santa Maria Gloriosa (Dicsőséges Szűz Mária temploma) oltárképével, amelyet Tiziano festett. Ez szolgálhatott mintául Grigolettinak. Bár az 1548-ban készített kép „csak” 6,9 x 3,8 méter.

Láng Róbert