Közkeletű tévedés a sok közül, hogy az Erdélyben élő magyarok reformátusok. Persze nem így van, jelentő katolikus közösség él és gyakorolja vallását a mai Magyarország felénél is nagyobb területen. Kézdivásárhelyen élő rokonaim ki nem hagynának egy vasárnapi Szentmisét. Szobájukban a feszület alatt keretes kép, Benczúr Gyula: Vajk megkeresztelése.
Államalapító királyunknak régóta kultusza van Erdélyben. Szobra áll Kolozsvárott, Nagyváradon, Szentkirályban, a Gyilkos-tó partján. Aradom a szabadságot jelképező Hungária szobor Szent István kardjára támaszkodik. Szent István búcsút tartanak Kézdiszentléleken, képmása Csíkszeredán, a millennium templom freskóján. Lehetne a sort hosszan folytatni.
Amikor István királya lett Magyarországnak, tényleges uralma csak a Kárpát-medence nyugati részére terjedt ki. A térség többi pontján tőle lényegében független törzsfők gyakorolták a hatalmat. Istvánnak, ha ténylegesen minden magyar királya akart lenni, továbbá ha az általa képviselt új rendet az egész Kárpát-medencében el akarta terjeszteni, szembe kellett fordulnia a törzsi hatalmasságokkal, és fegyveres úton meg kellett fosztania őket valóságos önálló államuktól. Esetleg békés eszközökkel meghódolásra kellett bírnia a vezéreket, de ez ritkábban sikerült. A tényleges hatalomátvétel a koronázást követően harminc évig tarott.
István király a sort Gyula vezér (törzsfő, mellesleg István rokona), az erdélyi területek urának legyőzésével kezdte. A vesztett hadjárat után Gyula a lengyel fejedelemhez, Bátor Boleszlóhoz szökik. Az István és Gyula közti háborúról egyetlen forrás tájékoztat. A Pray-kódex egyik fejezete, az úgynevezett Hildesheimi Évkönyv szerint „István magyar király sereggel ment anyai nagybátyja, Gyula király ellen; miután őt feleségével és két fiával együtt elfogta, országát erőszakkal a keresztény hitre kényszerítene”.
Tény, hogy megnyílt a lehetőség 1009-ben a gyulafehérvári püspökség és másik tíz egyházmegye megalapítására. Gyorsan növekedett a terület római katolikusainak száma, az úgynevezett pápai tizedlajstromban Erdélyben 954 plébániát sorolnak fel. Az akkori 2600 településből 1100 katolikus többségű lakost számlált. (Stefan Pascu román történész közlése.) A XIV. században már 200 ezer római katolikus vallású lakos élt Erdélyben.
Az adatokon még vitatkoznak a történészek, de tény, hogy a magyarlakta területeken erősen él Szent István emléke és tisztelete Erdélyben. És Szent Mihály kultusza is, de ez már egy másik történet.
Láng Róbert
