Öt évig volt munkahelyem a Főpolgármesteri Hivatal, annak is az ipari osztálya. Az ötödik évben már otthonosan mozogtam a folyosók labirintusában, a felvonók megállóiban, az épületek közötti alagút rendszerben, az irattárak polcai közt. Sok szobában, főként az osztályvezetőknél függött a falon Budapest bekeretezett címere. Gondolom, megéri egyszer alaposabban szemügyre venni.

1873 január 1-jén lett Budapest az ország fővárosa, a címer tervezésére négy hónappal később írt ki pályázatot a képviselő testület. Fontos előírásoknak kellett eleget tennie a tervezőnek. Jelenjen meg a magyar államiság, érvényesüljenek a heraldika (címertan) íratlan törvényei, valamint Pest, Buda és Óbuda korábbi címereire is történjen utalás

A pályázatot Friedrich Lajos festőművész nyerte meg, aki egy hónap alatt akvarellel (vízfesték) készítette el a címert. Legott jóvá is hagyta a képviselő testület. Ez a címer közel száz évig, 1873-1964 között volt használatban, de a második világháború után a korona nélkül használták. 1964-től a Dunát jelképező fehér hullám közepére kis ötágú vörös csillag került. 1990-től ismét a Friedrich-tervezte változat lett újra a főváros címere.

A címer tetején a magyar Szent Korona történetileg és érzelmileg is pontosan a helyén van. A pajzs felső mezejében Pestet jelképező egytornyú, egykapus, aranysárga színű vár, az alsó mezejében Budát és Óbudát jelképező háromtornyú, ugyancsak aranysárga kétkapus vár látható. Mindkét vár kapuja nyitott, bejáratának háttere égszínkék.

lA Dunát jelképező ezüstfehér színű hullámos szalag (a heraldikások pólyának nevezik) választja ketté. A címerpajzsot látszólag két oroszlán tartja a karmaival. Alaposabban megszemlélve a jobboldali állat nem oroszlán, hanem  griffmadár, szárnyai vannak. Oroszlántestű sas, jellegzetes címerállat. A griffet az ókorban fenséges állatnak, minden teremtmény urának, a gazdagság őrzőjének tekintették.

Láng Róbert