„A Közös Agrárpolitika jelene és jövője” címmel tartott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kerekasztal-
beszélgetést a XXX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében. Az esemény résztvevői
egyetértettek, hogy heves vitákra számíthatunk a Közös Agrárpolitika céljainak, valamint az azok
végrehajtásához rendelkezésre álló forrás meghatározásánál.
Kis Miklós Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős
államtitkára szerint egy olyan ötéves periódus elé nézünk, aminek nehéz meghatározni a kimenetelét, lévén az
eddigi stabil egyensúly eltűnt, a hangsúly a koalíciók és egyezségek tető alá hozatala felé tolódik el. Ezen
folyamat során nem engedhető meg, hogy a gazdálkodók felé kevesebb forrásért cserébe több elvárást
támasszunk. Egy olyan egyensúlyi helyzetet kell találnunk, ahol a környezet- és természetvédelem, a
fenntarthatóság, valamint a versenyképesség támogatását egyformán meg tudjuk valósítani – tette hozzá. Kis
Miklós Zsolt – a beszélgetés résztvevőihez hasonlóan – ezen folyamat közepette heves, akár érzelmi alapú
vitákra is számít.
Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke szerint a nyugat-európai társadalomban
végbemenő változások már jelenleg is érdemben befolyásolják az agrárpolitika kereteit. A városi társadalom
eltávolodott a mezőgazdaságtól, az élelmiszereket olyan természetesnek tekintik, mint a levegőt, és nincsenek
tisztában annak a több százezer családnak a munkájával, aminek köszönhetően ezek a termékek az asztalra
kerülnek. Ugyanakkor egyre több, új típusú elvárást támasztanak a termelőkkel és előállítókkal szemben,
például a fenntarthatóság, az állatjólét vagy a nyomon követhetőség terén. Ezzel együtt a célokról és az
eszközökről folytatott diskurzusok kettéválnak: lesz egy felszínes, szélsőséges kívánalmakat támasztó, érzelmi
alapú és egy szakmai alapú vita, amelyek együtt fogják meghatározni a jövőbeni irányokat.
Egyetértés bontakozott ki a beszélgetést résztvevői között abban, hogy az új agrárpolitikával kapcsolatos egyik
elvárás az érdemi egyszerűsítés. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója
szerint erre már többször volt törekvés, érdemi eredményt azonban még nem sikerült elérni. A szakember
szerint olyan egyszerűsítésre van szükség, amit nemcsak az Európai Bizottság, hanem a tagállamok, de főleg a
kedvezményezettek is megéreznek.
Ezen cél hangsúlyozása mellett Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke hozzátette,
hogy továbbra is szükség van a kisméretű, családi gazdaságokra, valamint ezek együttműködésének
támogatására annak érdekében, hogy minél több helyi termék kerüljön a polcokra, növekedjen a hozzáadott
érték, és végeredményben minél több bevételi forrás maradjon a gazdálkodóknál.
Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke hozzátette: Erdélyben továbbra is a
fenntarthatóságra, a vidékfejlesztésre, valamint a hagyományos gazdálkodásra kell alapozni. A legfontosabb
kérdések között nevezte meg a cappinget, a külső konvergenciát és a redisztribúciót.
Zárszóként elhangzott, hogy a jövőben olyan erősebb, szakmai alapon nyugvó kommunikációra van szükség,
amivel ismertetni tudjuk azt a fontos munkát, amit a gazdálkodók végeznek a teljes társadalomért.
