Az Elsevier a nemzetközi egyetemi rangsorokról és kutatási kiválóságról tartott rendezvényén segített a kérdés megválaszolásában. Az Elsevier, a globális, tudományra és egészségügyre specializálódott információelemző vállalat közös gondolkodásra hívta a magyar egyetemek képviselőit, amelynek során abban segítették őket, hogy a kutatások javításával és új módszertanok bevezetésével javíthassák a nemzetközi egyetemi rangsorokban elért helyezéseiket. A rendezvényen elismert nemzetközi szakértők mutatták be a legjobb nemzetközi gyakorlatokat.
Az egyetemi rangsorok az egyes intézmények teljesítményének minősége alapján állítanak fel sorrendet, amelybe beleszámít a hallgatók teljesítménye, a finanszírozási döntések, az egyetemek presztízse, valamint a más intézményekkel folytatott együttműködések is. Az egyik legelismertebb egyetemi ranking szolgáltató, a QS World University Rankings (QS) listáján a legjobb magyar egyetemek az 500. hely körül szerepelnek.
„A magyarországi egyetemek közül a globális listánkon 2017-ben még 3 volt jelent, 2019-ben már 6 intézmény is megtalálható volt rajta, a most készülő 2020-as listán pedig ez a szám nem változik. A magyar intézmények a legjobbak között szerepelnek a nemzetközi hallgatói arányt vizsgálva és remek mutatóik vannak a tudományos elismerések területén is” - mondta Selina Griffin, a QS ranking menedzsere. „Ha a kutatási témák alapján készült rangsorokat nézzük, a 22 területen összesen 10 magyar intézmény található meg a QS listáján, emellett a magyar egyetemek három témában is a top 50-ben szerepelnek. Mindez alátámasztja a magyar egyetemek jó hírét és együttműködési lehetőségeit.”
https://www.topuniversities.
A rendezvény elején azonnal felmerült a kérdés: vajon mennyire hatékonyak az egyetemi kiválósági programok? Melyek a legfontosabb jellemzői azoknak az egyetemeknek, amelyek sikeresen hajtották végre ezeket a programokat? John Green - az Imperial College London korábbi operatív vezetője, jelenleg a Queens College Cambridge professzor emeritusa - előadásában kitért arra is, hogy az intézmények mit helyezzenek inkább előtérbe, a jobb helyezések elérését a listákon vagy a kutatások minőségének a javítását. Emellett néhány jó gyakorlatot is bemutatott azokról a programokról, amelyek sikeresnek tekinthetők, külön kiemelve azokat a működési és kutatási stratégiákat, amelyek segítették a kiváló eredmények elérését.
A konferencián arra is kitértek, hogy melyik a célravezetőbb módszer: ha egy egyetem szakosodik és egy tudományterületre fókuszál, vagy több tudományterületre kiterjeszti a működését, ezzel érve el minél több hivatkozást az egyetemen kiadott kutatássokkal kapcsolatban.
Jó gyakorlatként bemutatásra került a Project 5-100 néven ismert oroszországi Russian Academic Excellence Project, amelyet 2013-ban indítottak annak érdekében, hogy támogassák az orosz egyetemek akadémiai programját.
A fő cél az volt, növeljék az orosz felsőoktatási intézmények nemzetközi versenyképességét azáltal, hogy javítják a kutatások minőségét, nemzetközi előadókat és hallgatókat vonzzanak az orosz egyetemekre és segít az egyetemek vezetésének az átalakítását az üzleti modellekből ismert jó gyakorlatok átvételével.
Az országon belüli egyetemi rangsorok tekintetében Lengyelországot hozták fel példaként, ahol egy transzparens nemzeti listát hoztak létre, így az egyetemek teljesítménye egyértelműen nyomon követhető. Egy nemzeti lista azonban csak az egyik eleme az intézmények teljesítményének a mérésére, elengedhetetlen emellett, hogy a nemzetközi versenyben is minél jobb helyezést érjenek el az intézmények. Ebben nyújtott segítséget az egyik legfontosabb nemzetközi ranking listának, a QS képviselőjének az előadása, ahol bemutatták a QS rangsorainak elkészítésénél használt módszertanokat.
„Minden egyetem tisztában van a rangsorok fontosságával, de fennáll a veszélye annak, hogy az egyetemek önmagában ezt a célt tűzik ki maguk elé, háttérbe szorítva a kutatási és oktatási tevékenységet” – mondta Marat Fatkhoulline, az Elsevier Global Strategy Networks üzletágának az alelnöke. „Az Elsevier olyan adatokat biztosít az intézményeknek, amelyek segítenek a tényeken alapuló döntések meghozatalában és ezen keresztül a jobb helyezések elérében a rangsorokban.”
Az Elsevier egy globális információelemző vállalat, amely segít az intézményeknek és a szakembereknek az egészségügy, az Open Science előmozdítása és az emberiség javára történő teljesítményének javítása érdekében. Az Elsevier digitális megoldásokat és eszközöket kínál a stratégiai kutatási menedzsment, a kutatás-fejlesztés, a klinikai döntések támogatása és a szakmai oktatás területén, beleértve a ScienceDirect, a Scopus, a SciVal, a ClinicalKey és a Sherpath szolgáltatásokat. Az Elsevier több mint 2500 digitalizált újságot tesz közzé, köztük a The Lancet és a Cell újságokat, emellett 38 000 e-könyv és számos ikonikus referenciamű, köztük Gray’s Anatomyja is megtalálható. Az Elsevier a RELX Group része, amely az iparági szakemberek és üzleti ügyfelek számára globális információs és elemzési szolgáltatásokat nyújt.
https://www.youtube.com/watch?
Lantai József
