Különleges együttműködéssel készül a nyárra a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Petőfi Irodalmi Múzeum – Kassák Múzeum. A re : flex. Kortárs tervezőgrafikai értelmezések a Bauhaus nyomán című kiállítás, melyen posztereket, képeslapokat, művészkönyveket, matricákat is láthatunk, a 20. század egyik legnagyobb hatású művészeti iskolája előtt tiszteleg.
A Bauhaus (1919-1933) a 20. század egyik legnagyobb hatású művészeti iskolája és szellemi mozgalma volt. Rövid, alig tíz éves fennállása nyomán megkerülhetetlen szerepet játszott a korszerű dizájn és modern építészet alakításában, pedagógiai elveinek, szellemi nyitottságának és közösségi kezdeményezéseinek köszönhetően pedig a modernség laboratóriumaként is tekinthetünk rá. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Tervezőgrafika Tanszéke a 2019-es év tavaszi szemeszterét a Bauhaus 100. évfordulójának szentelte. A centenárium nem pusztán az egyetem névadója, Moholy-Nagy László miatt jelentős, hanem a Bauhaus progresszív oktatási, dizájn- és művészetfilozófiai programja miatt is, amely máig jelentős hatást gyakorol az egyetem szakmai identitására. A kurzusok célja sem egyszerűen a múlt és a stílusjegyek felidézése volt, hanem egy történeti anyag mélyebb megismerésén keresztül a kortárs reflexiók megfogalmazása.
A kiállítás azt mutatja be, miként viszonyul egy fiatal generáció a Bauhaus máig ható nyitott, kísérletező gondolkodásmódjához, a vizualitás mai eszközrendszerével mind a hagyományos médiumok (plakát, könyv, arculattervezés), mind az új digitális technológiák (webdizájn, hangdizájn) területén. A hallgatói munkákból kiderül, miként értelmezik és alkalmazzák a „Bauhaus-szellemet” a jelen digitális folyamataiban, szociális és társadalmi irányú kezdeményezéseiben, vagy a közösségi alapú szerveződésekben.
A kiállítás szervezői a Kassák Múzeum részéről Csatlós Judit, Szikra Renáta voltak, míg a MOME részéről Vargha Balázs, a MOME Tervezőgrafika Tanszékének vezetője.
A május 31-i megnyitó eseményt követően a kiállítás egész nyáron, 2019. június 1–szeptember 1. között látogatható. A nyitvatartás alatt a múzeum olyan exkluzív kísérőprogramokkal is várja a látogatókat, mint plakátkészítő és makett-építőműhely, a hallgatók és tanáraik tárlatvezetése, Sebestyén Ágnes Anna építészettörténeti előadása. A Múzeumok Éjszakája is a Bauhaus jegyében telik majd: június 22-én a MOME Tervezőgrafika Tanszék hallgatóiból szerveződött MOME Movement csoport tart előadást egy különleges kezdeményezésről, amit a MOME kurzusvezető tanárainak exkluzív tárlatvezetése és végül a Bauhaus disco követ, ahol a jó hangulatról az egyetem zenészei gondoskodnak.
A kiállítás megtekinthető: 2019. június 1–szeptember 1.
Kassák Múzeum (1033 Budapest, Fő tér 1. Zichy-kastély)
KASSÁK LAJOS ÉS A BAUHAUS
Kassák Lajos, a magyar avantgárd egyik legfontosabb művésze, mozgalomszervezője és szerkesztője az 1920-as évek során került kapcsolatba a Bauhaus művészeivel. Kassák a Tanácsköztársaság bukását követően bécsi emigrációban élt művésztársaival, és Ma című folyóiratát is ott jelentette meg. Annak ellenére, hogy ő maga személyesen nem járt a weimari, dessaui Bauhausban, a modern formatervezést számos aspektusból megalapozó iskola szellemiségét és művészetfelfogását ő közvetítette a magyar közönségnek.
A folyóirat köréhez tartozott ekkoriban Moholy-Nagy László, aki a Ma berlini tudósítójaként Kassák egyik legfontosabb szerkesztőtársa lett az 1920-as években. Miután Walter Gropius 1923-ban a Bauhaus professzorának nevezte ki a fiatal Moholy-Nagyot, Kassák az ő személyén keresztül elsőkézből értesült az iskola tevékenységéről. Molnár Farkas építész is a Bauhaus hallgatója volt, akitől Kassák számos tanulmányt, reprodukciót jelentetett meg az iskola legfrissebb művészeti, építészeti és színházi eredményeiről.
Kassák folyóiratának szellemiségét és saját művészetét is a konstruktivizmus elvei határozták meg az 1920-as évek első felében. A Ma dizájnjára is erősen hatottak a Bauhaus által is propagált új tipográfia elvei. Kassák 1926-os hazatérését követően is lelkes propagátora maradt a Bauhaus elveinek: a Dokumentum (1926–1927), majd a Munka (1928–1939) című folyóirataiban rendszeresen közölt olyan cikkeket és reprodukciókat, amelyek a modern építészet és formatervezés legfrissebb eredményeiről tudósították a hazai közönséget. Kassák ezekben az években, a Bauhausból Budapestre érkező Molnár Farkassal és Bortnyik Sándorral párhuzamosan, az új tipográfia szellemében tervezett kereskedelmi plakátokat budapesti hirdetőoszlopokra. 1930-ban, a Munka folyóirat köréből szociofotós csoportot szervezett, amelynek tagjai a Moholy-Nagy által meghirdetett új látás elvei mentén gondolkodtak a fotográfia társadalmi szerepéről. A sorozatból kiállítást rendeztek, és e munkákból A mi életünkből címmel albumot is kiadtak.
A Bauhaus programjának nem csupán művészeti és építészeti vonatkozásai voltak. Az urbanisztika, a lakásépítés, a belsőépítészet és a formatervezés mellett számos életreform-törekvés is fókuszba került, beleértve a testkultúrát, a sportot, az önművelést, és általánosságban a munkásosztály élet- és munkakörülményeinek radikális átformálását. Kassák és köre Budapesten ezeket a kérdéseket tudta a leghatékonyabban tematizálni, mivel a két világháború közötti magyar politikai vezetés elzárkózott a modernista építészeti csoportoknak a a szociális állapotok javítására felkínált javaslataitól. Kassák a Munka-kör tevékenységének középpontjába a testkultúrát és az önálló, kritikai gondolkodás fejlesztését helyezte, új perspektívákat kínálva a hozzá csatlakozott fiatal munkásoknak és értelmiségieknek.
