Téli udvar Pesten. Mácsai István festménye

   A művészet korábban utánzott, úgy ábrázolta a világot, amilyennek a művész látta. A képek még az elvont (absztrakt) gondolatokat és fogalmakat is az ábrázoló festészet eszközeivel jelenítették meg. Például a szerelmet, bátorságot, hűséget, vagy az egyetértést is megszemélyesített formában láttatták a nézővel. Az absztrakt festészet új és váratlan lehetőségeket kínált. Festészeti elemei önmagukért valók voltak. Ha egy kék felület többé már nem tengert jelent, és egy vízszintes vonal többé nem a horizontot jelöli, a művészet elveszíti hasonlat mivoltát, ám ezáltal független és önálló olyan alkotó szabadságra tesz szert, amellyel korábban nem rendelkezett.

Nos, Mácsai István (1922-2005) az absztraktól fényévnyi távolságra állt és alkotott. Különleges művész, önmeghatározása szerint érzelmi indíttatású hiperrealista. Elsősorban az ember épített környezete jelentette számára a festészet fő tárgyát. Családja erdélyi származású, Trianon után költöztek Budapestre, ő már itt született. Már óvodás korában kiderült rajztehetsége. A középiskola elvégzése után felvették a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Bernáth Aurél volt a mestere.

Városképeit, csendéleteit, aktképeit, portréit hihetetlen rajztudással, visszafogott pasztell színekkel, a XV. század nagy olasz reneszánsz mestereit megidéző klasszikus arányossággal, kiegyensúlyozottan formálja meg. A hagyományos értelemben vett reális előadásmódot modern elemekkel frissíti fel, az ember és környezete pontos megfestését művészien oldja meg. Érdekes ötletekkel teszi változatossá, hatásossá kompozícióit, a tárgyilagos hangvétel kereteiben sem mond le a piktúra hangulati-érzelmi értékeiről. Festményein szellemes hátterekkel, jelképes kellékekkel lépi át a puszta ábrázolás határait, s úgyszólván minden vásznán meghaladja a hagyományos színvilágot is.

Műveinek kezdettől fogva kedves témája Budapest városrészeinek megfestése, belvárosi utcaképek, bérházak, udvarok, képek hidakról, a közlekedésről, a városrészek napszakairól. Budapesti ihletésű munkáival hazai és nemzetközi elismerést szerzett. Életművének fontos része nagyszámú karakteres portréja.

Festményei Magyarország és a külföld számos múzeumában, köz- és magángyűjteményekben találhatók. Fényképfestészet, mondják a fanyalgók, akiknek rajztudása nem éri el a Mesterét.

Budapesten a József Attila tér 4. sz. alatti Művelődési Központban 2007-ben a magyar festészet napján (október 18.)  megnyitották a Mácsai István Galériát, gazdag életművéből rendeztek be egy kiállítótermet. Pannónia utcai műteremlakásának falára emléktáblát helyeztek

Láng Róbert