Nem örvend nagy népszerűségnek a kétkezi munka Magyarországon és a tendencia érzékelhető a munkaerőpiacon szereplő összes generáció körében: a fiatalok, pályakezdők a még gyönge lábakon álló karrierjük kiépítése miatt nem vállalkoznak fizikai munkára, az idősebbek pedig visszalépésként élik meg, ha nem szellemi munkával keresik meg a napi betevőt. De miért éljük meg ennyire rangon alulinak a fizikai munkát?
Rengeteg érvet hallunk burkoltan és kimondva is, nap mint nap a szellemi munka nagysága mellett. Ez természetesen örömteli hír, hiszen azt is jelenti, hogy a tudás és a tapasztalat elsajátítása értéket képvisel világunkban. De vajon melyik érettségiző fiatal ne hallotta volna az unásig ismételt „Tanulj tovább, hogy sikeres ember lehessen belőled” vagy éppen a „Nem kellene valami tisztességes munka után nézned?” intelmeket? A szándék bizonyosan jó, de az analógia annál kevésbé: a szellemi tevékenységek dicsőségét a fizikai munka alantasságával állítja negatív párhuzamba, utóbbi megbecsültsége így folyamatosan kopik az előbbi fényében.
Ha a sarkos tényekre szorítkozunk, valóban igaz, hogy a fizikai munka megterhelőbb, mint a szellemi munkakörök, valamint végzése sokszor erős koncentrációt és állóképességet igényel- emellett azonban kevésszer hallunk a tevékenység pozitív hozadékairól, pedig a terület nem szenved hiányt azokból sem.
“Az elmúlt tíz évre alapvetően jellemző, hogy népszerűbb a szellemi munka a fiatal és idősebb munkavállalók körében egyaránt. Aki egyetem vagy főiskola keretein belül folytatja a továbbtanulást, az általában könnyű szellemi munkát vagy kevésbé jól fizető szakmai gyakorlatot választ, olyan területen, amelyet később hasznosnak vél karrierje szempontjából és jól mutat az önéletrajzában. Az idősebbek visszalépésként élik meg a fizikai munkavégzést, ugyanis azok gyakran nem igényelnek különösebb szakmai tudást, végzettséget vagy nyelvtudást. A valóságban a képlet korántsem ilyen egyszerű: a fizikai munka gyakran jobban fizet, mint a könnyű szellemi tevékenységek (irodai munka, asszisztensi tevékenység vagy adatrögzítés), ezen felül nagyon fontos képességeket is fejleszt, mint például az önfegyelem vagy a monotonitástűrés – arról nem is beszélve, hogy belelátni egy szakmába sosem fölösleges időtöltés, rengeteg olyan apróságot megtanulhat az ember, amelyről nem is sejti, hogy hasznát fogja látni a jövőben. Diákként, egyetem mellett kiváló pénzszerzési lehetőség, még akkor is, ha a munkakör nem feltétlenül vág a tanulmányai profiljába, ugyanis a legtöbb fizikai munka rugalmas időbeosztással és kiváló fizetéssel jár.” – mondta el Virág Viktor, MADS – Márton Áron Iskolaszövetkezet igazgatósági tagja.
Ideje tehát, hogy a szellemi munka árnyékából kilépve, ne csak anyagi formában honoráljuk és újra értékes foglalkozásként tekintsünk a fizikai tevékenységre! Fontos, hogy életünk minden szakaszában olyan munkát végezzünk, ami kielégít és boldoggá tesz hosszú és rövid távon is – ha pedig nagyobb örömet lelünk a szerszámkészítésben vagy targonca kezelésben, mint az adminisztratív munkavégzésben, az általános megítélés ne legyen meghatározó szempont. A mai trendek ugyan fals módon azt diktálják, hogy csak a szellemi munka adhat társadalmi megbecsülést és hosszútávú sikereket, ez azonban már csak azért sem lehet igaz, mert ahogy nincs két ugyanolyan munka, úgy két ugyanolyan munkát végző személyiség sem létezik: mindenkinek mást jelent a siker és más kompetenciái, készségei várnak fejlesztésre. Egy bizonyos: minden munkát végző embernek egyaránt jár az elismerés és megbecsültség, bármely munkakörben helyezkedjen is el.
https://www.mads.hu/, https://madswork.hu/, https://www.madsgold.hu/
