A házaspár életéről és kivégzéséről szóló könyv  

Budapest belvárosában, a Szabadság-tér közelében található a Hold-utca, amely a rendszerváltás előtt a Rosenberg-házaspár utca nevet viselte. Kik voltak ők és miért neveztek el róluk egy belvárosi utcát? Az USA szerint orosz kémek, a Szovjetunió szerint ártatlanul kivégzett mártírok, bűnbakok, a hidegháborús hisztéria áldozatai.

Mindketten amerikai állampolgárok, bevándorló szülők gyermekei, New Yorkban születtek az első világháború idején. Julius és Ethel huszonéves korukban beléptek a CPUSA-ba, az akkor még legális amerikai kommunista pártba.

Miután a Szovjetunióban 1948. augusztus 24-én felrobbantották az első atombombát, az FBI  kiderítette, hogy az oroszok birtokába került a Manhattan-terv (atomfegyver kifejlesztése)  jelentésének egy példánya. Ezt a dokumentumot egy Fuchs nevű fizikus írta, akiről később kiderült, hogy szovjet kém. A dokumentum több összekötő révén eljutott a New York-i szovjet alkonzulhoz. Aki egy futárral Ethel öccséhez továbbította, ő viszont egy „Gold” fedőnevű szovjet kémnek adta át. Az FBI verziója szerint „Gold” nem más, mint Julius Rosenberg. Aki nem csupán magányos hírszerző, hanem az Amerikában működő orosz kémhálózat vezetője. 1950. júniusában a házaspárt letartóztatták. Az atombomba mellett több más haditechnikai eszköz információjának szovjet kézre játszását is Rosenbergékhez kötötték. Kézzelfogható bizonyíték nem volt a kémkedésére, csupán egy vallomás, amelyet valaki vádalku fejében tett.

A szovjet Állambiztonsági Minisztérium verziója szerint a házaspárhoz semmi közük nincsen. Egy Greenglass nevű elítélt azért vallott rájuk, hogy a saját bőrét mentse. Vádalku fejében vallott több személyre, köztük a Rosenberg-házaspárra is Roy Cohn ügyész pressziójának hatására.

A per  1951. márciusában kezdődött, amelynek során Rosenbergék folyamatosan ártatlannak vallották magukat. Ettől és a közvetlen bizonyítékok hiányától függetlenül Julius és Ethel Rosenberget halálra ítélték kémkedésért, az ítélet mögött a kor a hidegháborús hisztériája  állott.  A házaspár halálos ítélete ellen sokan tiltakoztak, köztük ismert személyek is, mint Albert Einstein, Jean Cocteau, Jean-Paul Sartre, XII. Pius pápa, Picasso és Bertold Brecht. Világszerte tömegtüntetéseken követelték Rosenbergék szabadon bocsátását.

A házaspár az ítélet meghozatala után két éven át próbálkozott fellebbezni különböző jogi fórumokon, de nem jártak sikerrel, 1953. június 19-én a Sing Sing börtönben villamosszékben végezték ki mindkettőjüket. Julius és Ethel Rosenberg volt az első két civil amerikai személy, akiket kémkedésért végeztek ki. A békeidőben történő kémkedést az amerikai Kongresszus 1954-ben főbenjáró bűnnek minősítette visszamenőleges hatállyal, az aktus Rosenberg-törvényként került be a jogalkotásba.

Láng Róbert