Közérdeklődésre számot tartó témák Internetes magazinja

EuroAstra Internet Magazin

K. úr ír

2019. május 04. - EuroAstra

kurir_2.jpgNyolc éven át kedvenc napilapom volt a Kurír. Már az első példányt megvettem 1990. július 2-án. Önmeghatározása szerint „intelligens bulvárlap”, bár a bulvár elsősorban a tipográfiában mutatkozott meg. Igencsak friss híreket közölt, ugyanis két kiadása volt, egy reggeli és egy délutáni. Ez is teljesen új volt a rendszerváltás után. Internetes lapok csak jóval később jelentek meg Magyarországon.

A Kurír olyan újságírókkal dolgozott, akik a magas színvonalat ötvözték a laza szövegekkel, merész megállapításokkal, a kiskirályok és a bürokrácia kíméletlen ostorozásával, csípős humorral. A lap nem tartozott egyik „oldalhoz” sem, mindennel foglalkozott, ami az olvasót érdekelhette.

Szívesen vettem a kezembe nap mint nap. Megtaláltam benne neves írók karcolatait, rengeteg képet, szombatonként a nyolcoldalas humoros Elefánt-mellékletet. A bécsi Kurier mintájára minden nap benne volt a tévé- és moziműsor, a napi horoszkóp, a közérdekű programok, a fontosabb telefonszámok, a meteorológiai jelentés és még egy sor közhasznú információ. És persze a hirdetések, ezért lehetett a lapot olcsón árulni. A nagyobb városok utcáin rikkancsok, hónuk alatt az újságcsomaggal árulták 14 forint 50 fillérért.

1998. október 3-án reggel szokás szerint kedvenc újságárusomhoz mentem, Kérek egy Kurírt. Hát nem tetszik tudni, a lap megszűnt. Mi az hogy megszűnt? Felszámolták.

A többi már sajtótörténelem. A független napilap szúrta a hatalom szemét. Október 2-án megjelent egy vállalkozó a lap kiadójánál. Reggel 8-kor megvette a kiadói jogot és délben 11-kor már összehívta a szerkesztőség tagjait. Beszéde rövid volt. A lap átvilágítása után úgy döntöttünk, hogy a sajtóportfólió megtisztítása elengedhetetlen. Ezért a lap kiadási jogát megvásároltam, egyidejűleg a lap kiadását megszüntetem. Kérem, hagyják el az épületet. És mi lesz a holnapi számmal? -kérdezte bátortalanul valaki. Nincs sem holnapi, sem további szám, hangzott a rövid válasz.

A lap munkatársai szerettek volna saját kiadású új lapot alapítani. A Kurír védett név volt, ezért „K. úr ír” név alatt. Az illetékes hatóság nem engedélyezte. Indoklás nem volt, fellebbezésre lehetőség sem. Így szűnt meg a negyedik legnagyobb példányszámú napilap Magyarországon.

 

 

Láng Róbert

A bejegyzés trackback címe:

https://euroastra.blog.hu/api/trackback/id/tr4914802636

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zmeskál Zoltán Tamás 2019.05.04. 10:16:44

Volt egyszer egy Kurír
Nagy örömmel olvastam Láng Róbert: K. úr ír című írását az 1998 őszén megszűnt Kurírról, mert a lapnak az 1990-es évek elején magam is külső munkatársa voltam. Nemcsak a reggeli piros, de az esti kék Kurírban is jelentek meg írásaim, melyet már délben lehetett kapni a budapesti újságárusoknál.
Sajnos az esti – pontosabban déli – kiadás 1993. februárban megszűnt, mert a munkatársak ahelyett, hogy összedolgoztak volna, konkuráltak egymással, visszatartották anyagaikat, amely a minőség rovására ment a hírversenyben. Varjas Endre, a lap egyik szerzője-szerkesztője haláláig ugyanabban az Üllői úti társasházban élt, ahol jómagam.
S most térjünk rá az 1998-as megszűnésre, melynél néhány dátumot pontosítani kell! Szeptember 30-án szerdán jelentették be a lap megszűnését, de az újságírók vállalták, hogy másnap: október 1-jén saját lapot adnak ki szintén Kurír néven, s az 1. évfolyam 1. számát ingyenesen osztogatják az aluljárókban. Magam is kaptam ebből egyet csütörtök reggel a Ferenc körúti metróaluljáróban, amikor a Parlament Mezőgazdasági bizottságának kihelyezett ülésére indultam Fábiánsebestyénbe, ahová Torgyán József agrárminisztert is várták.
Az üléssel és Torgyán Józseffel az új Kurír is foglalkozott. A címlapon hozták, hogy a miniszter úr nagy bejelentésre készül, melyről Fábián Sebestyén – így két szóban írva, mintha egy személy lenne! – ad majd délben tájékoztatást.
Akkor a Napi Magyarországnak, az Új Magyarország jogutódjának külsőztem a parlamenti munkákról, s a bizottságokat is gyakran elkísértem vidékre. A Képviselői Irodaház elől indult a buszunk. Mivel Farkas Sándor bizottsági elnök a Magyar Lovassport Szövetség Fogathajtó Szakágának valamilyen vezetője volt, kettesfogatok vártak minket Fábiánsebestyénben. Az egyik fogatra két képviselő mellé magam is felültem. Torgyán doktor is ott csatlakozott hozzánk, de őt négyesfogattal vitték körbe a pályán. Jót kacagott aztán, amikor az ülésteremben megmutattam neki az új Kurír cikkét Fábián Sebestyénről.
A miniszter úr nem sokáig maradt velünk. Beszámolóját követően sietett vissza a fővárosba, mert a Fradi elnökeként volt programja valahol, talán épp az Üllői úti Stadionban. Erről én már nem tudósíthattam, mert csak este értünk vissza a bizottsággal a Képviselői Irodaházhoz, de nem tudósíthatott az új Kurír sem. Már aznap délben – tehát október 1-jén! – bejelentették, hogy a lapot azért tiltják be, mert reggel engedély nélkül jelentették meg. Már 2-án pénteken sem jelent meg tehát az újság, így a szerkesztőségi értekezlet is elmaradt.
süti beállítások módosítása