Engedje meg az Olvasó, hogy ezúttal ne a saját gondolataimat írjam le. Inkább Karinthy Frigyes novelláiból ollózzam össze - minimális változtatással - írásomat. Az író szívesen választotta témájának a pénzt. „Pénz, pénzkérdés, pénzügy” és „A magyar pénzhiány oknyomozó története” című tárcái 1912-1916 között jelentek meg. „A pénz szigetén”, az „Én és a bank”, az „Új ezerkoronás” valamint „A gazdag ember” című, ugyanebben az időszakban készített írásaiból - terjedelmi okokból - már nem válogattam. 

A pénz a beszélőgépek egy primitív fajtája. Pénz beszél, kutya ugat. Az ember a kettő között tolmácsként szerepel és hivatását abban látja, hogy minél több pénzt gyűjtsön össze. A társadalom igazságérzete kárpótlással jutalmazza a lelkes gyűjtőket. Akik ha igen sok pénzzel rendelkeznek, ingyen kapnak még többet. Ezt kamatnak nevezik.

Fizikai szempontból vizsgálva a pénz több formában jelentkezik. Lehet szilárd és légnemű halmazállapotú. Ez utóbbit költők állítják elő. Megfogható formájában lehet aranyból, ezüstből, vagy papírból. A papírpénz egy ábrándos vers, amely arról szól, hogy ha valaki bemutat egy ilyen költeményt, akkor kap érte egy picike aranykát. Ezt az állam megígéri. Már pedig amit ígér, azt megtartja. Ha aranyfedezetet ígér azt is megtartja. Magának. 

A pénzverde az a hely, ahol a pénzt elverik, például a kocsma. Pénzkérdés, mikor valaki azt kérdezi a másiktól: tudnál nekem kölcsönadni? Kölcsön a szentimentális búcsúzkodásnak sajátságos fajtája, mikor az egyik ember pénzt nyújt át a másiknak annak emlékére, hogy utoljára találkoznak.

*

Már a régi magyarok sem ismerték a pénzt, amely a „nincs” szóból származik: nincs-néncs-nénz-pénz. A tatárok a XIII. században bejárták Magyarországot, de a pénzt nem tudták megtalálni ők sem. Később a törökök jöttek, ugyanígy jártak. Majd következett Budavár bevétele, de ez nagyon kevés volt a kiadásaihoz képest. Az ezután következő századokban mindenki mindet megtett a magyar pénzhiány fellendítésére és istápolására. 1848-ban elterjedt egy hír Bécsben, hogy láttak egy embert Magyarországon, akinek sok pénze volt. Ezért kitört a forradalom és megszületett a 12 pont. Amely kimondja, nincs többé úr, nincs jobbágy és mindenki tartsa meg azt a pénzt, ami nála van. Így derült ki, hogy senkinél sincs.

Láng Róbert