A Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság ismét megszervezi a magyarországi Érbetegségek Napját. A szervezők országszerte négy helyszínen várják tanácsadással, rizikófelméréssel és tájékoztató kiadványokkal az érintetteteket és érdeklődőket. Ha szokott fájni a lába, jöjjön el és tájékozódjon!
Az európai „PAD and Vascular European Days” kezdeményezés részeként a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság március 21-én tartja a magyarországi Érbetegségek Napját. A nemzetközi kampány az idei évben az alsóvégtagi érszűkület és a visszérbetegség vizsgálatára fókuszál.
Az alsó végtagi verőérszűkület Magyarországon több mint 400.000 embert érint. Az adatok riasztóak: Hazánkban háromszor annyi az érszűkület miatt végzett amputáció, mint az európai átlag, ezek egy része elkerülhető lenne tudatos életmóddal és kellő odafigyeléssel.
A betegség sokáig felismerés nélkül maradhat, részben a betegségre jellemző típusos tünetek hiánya, részben a hasonló tüneteket produkáló egyéb megbetegedések miatt. Az alsóvégtagi veőérszűkület esetén előbb terheléskor, majd nyugalomban lép fel lábfájdalom, súlyosabb formájában pedig szövetelhalás alakul ki.
Az alsó végtagi érszűkület legfontosabb kockázati tényezői: a kor, a magasvérnyomás-betegség, a magas koleszterin szint és a cukorbetegség, de emellett a kockázat kapcsolatban áll az életmóddal (pl. dohányzás, mozgásszegény életmód, helytelen táplálkozás), valamint örökletes tényezők is szerepet játszanak.
Az érszűkület tehát a lábakban lévő verőerek (artériák, amik a szívből a sejtek felé szállítják a vért) betegsége, ami ugyanaz a betegség, mint a szívkoszorúserek vagy az agyi erek érelmeszesedése.
A krónikus vénás betegség (KVB) a vénás rendszer hosszabb ideje fennálló, szerkezeti és funkcionális rendellenessége. A visszérbetegség előfordulása nagyon gyakori, egyes felmérések szerint akár a felnőtt lakosság 60 százaléka is érintett lehet a betegségben, különösen a fejlett országokban.
A vénás betegségek, illetve a krónikus vénás elégtelenség (KVE) előrehaladottabb stádiumai a népesség mintegy 5 százalékát érintik, a krónikus vénás betegség végstádiumainak (aktív és gyógyult vénás fekélyek) előfordulása 1-2%. A súlyos vénás elégtelenség a végtag elvesztéséhez vagy halálhoz is vezethet. A súlyos vénás betegség, az érintetteknél szorongáshoz vezethet, és jelentős terhet jelent az egészségügyi erőforrások tekintetében is. A legfontosabb kockázati tényezők az életkor, a nem (gyakrabban fordul elő nőknél), az elhízás, és a családi hajlam.
A tünetek közé tartozik a fájdalom, nehézlábérzés, láb-fáradtság, görcsök, viszketés, égő érzés, duzzanat és nyugtalan láb szindróma. A betegség jelei lehetnek a hajszálértágulatok, a kisebb vénatágulatok és a varikózus vénák, az ödéma, az olyan bőrelváltozások, mint a pigmentáció, bőrgyulladás, a bőr elvékonyodása és végül fekélyek kialakulása.
A krónikus vénás betegség a lábakban lévő vénák (amik a sejtek felől a szívbe szállítják vissza a vért) betegsége. Általában a véna fal és a billentyűk elsődleges rendellenességei és/vagy a korábbi mélyvénás trombózis (DVT) okozta másodlagos rendellenességek okozzák, amik a vér az érben történő visszaáramlásához, véna elzáródáshoz vagy akár mindkettőhöz vezethetnek. Ritkán veleszületett rendellenességek állnak a KVB hátterében.
A kompressziós terápia a visszerek, a vénás ödéma, a bőrváltozások és a fekélyek alapvető és leggyakrabban használt kezelése. A kompressziós kezelés ajánlott a vénás nyomás csökkentésére, az életmódváltás mellett. Ez utóbbi magába foglalja a testsúlycsökkentést, a rendszeres testmozgást és a lábak felpolcolását a nap folyamán, amikor csak lehetséges.
Venoaktív gyógyszerek is rendelkezésre állnak a visszérbetegség tüneteinek kezelésére, ezek alkalmazhatóak az oedema (folyadék felhalmozódás a szövetekben) csökkentésére és a fekélygyógyulás felgyorsítására is. Mivel a konzervatív kezelési lehetőségek korlátozottak, az új irányelvek a tünetek csökkentése, a kozmetikai problémák és az életminőség javítása érdekében a tágult visszerek éren belüli (endovaszkuláris) vagy sebészeti kezelését javasolják.
