Családi tragédia Cipruson. A nicosiai csendőrség jelentése szerint Otelló, a Velencei Köztársaság tábornoka, aki Montana ciprusi kormányzó meghívására a szigeten tartózkodott, a lakatámiai palotában öngyilkos lett, kardjával agyonszúrta magát. A holttestet a szobába benyitó Emília, Jágó zászlós felesége fedezte fel. Megdöbbenve látta, hogy Desdemona, Otello ifjú hitvese haldoklik a baldachinos ágyban.

   A csendőség azonnal széleskörű nyomozást indított. Először tanukat kerestek, akik kapcsolatban álltak Otellóval. Jágó zászlós semmit sem tudott az eseményekről, vallomása szerint nagyon sajnálja, ami parancsnokával történt, de a tragédia idején közelébe sem volt a palotának. Brabantio ugyancsak nem látott, nem hallott semmit, de megrendítette az eset. Rodrigó bevallotta, hogy szerelmes volt Desdemonába, de ezt titokban tartotta, természetesen az asszony sem tudott róla.

   Emíliát is kihallgatták, akinek eszébe juott, hogy korábban megtalálta Desdemona kendőjét, amit férje durván elvett tőle. Mondta is neki, Jágó, ennek nem lesz jó vége, lehetnél egy kicsit kedvesebb hozzám. A házkutatás során a csendőrök találtak egy nyíltparancsot, amelyben Otellót visszarendelik Velencébe. Mellette volt Otelló levele, amelyben Cassió hadnagyot nevezi ki utódjául Ciprus kormányzójának. Lodovicóak, a velencei tanács tagjának eszébe jut, hogy Jágó, amikor ittas volt, többször is emlegette, hogy ki akarja tekerni parancsnoka nyakát, mert ő szeretett volna Cassió helyett előrelépni a ranglétrán. De úgy tör majd a vesztére, hogy féltékennyé teszi és az őrületbe kergeti.

   Othelló, az afroitáliai származású hadvezérnek már sok baja volt a bőre színével. Rasszista szenátorok a velencei tanácsban a háta mögött mórnak, szerecsennek csúfolták, Hogy került ez az alak ilyen magas pozícióba, dörmögtek, a dózse meg voltan hibbanva, amikor kinevezte. Az ilyet ki kéne tömni és úgy mutogatni, dühöngött egy radikálisabb szenátor.

   A nyomozás lassan eredményesnek bizonyult, mindennek Jágó cselszövése az oka. De, ahogy az már lenni szokott, nem volt paragrafus a kendőlopás büntetésére, Még akkor sem, ha azzal féltékennyé tesz valakit. Így a ciprusi ügyészség elejtette a vádat.

   A nicosiai csendőrség elnézést kér a késedelmes híradásért, de 1570-ben még olyan fejletlen volt a hírközlési kultúra, hogy ilyen hosszú ideig tartott, amíg vezető hír lett az esetből.

Láng Róbert