A tibeti masztiff már jó néhány éve a világ legdrágább kutyája. Valamikor régen sikeresen őrizte a jószágokat,a farkasoktól, leopárdoktól, medvéktől. Tiszteletet parancsoló, erős megjelenésű kutya, több színváltozatban is létezik, a legritkább a vörös változat. A 11 hónapos Big Splash nevű kutyus vörös tibeti masztiff kan büszkélkedhet jelenleg a világ legdrágább kutyájának járó címmel.

   Új gazdája, egy kínai szénbáró, a kutyát 10 millió jüanért, átszámolva 300 millió forintért vette. A vörös színű masztiffok egyébként azért ilyen különlegesek, mert a kínai hagyomány szerint ez a szín a szerencse jele: egy ilyen kutya tulajdonosának egészséget és gazdagságot hoz. Nem csoda, hogy Ázsiában mostanra már igazi státuszszimbólum lett

   Tibet a XVII. századtól kezdve önálló államként létezett. 1950 októberében a kínai néphadsereg behatolt Tibetbe, elfoglalták Lhászát a fővárost és elkergették a 14. dalai lámát.  Kína és a népi demokratikus országok sajtója ezt „Tibet békés felszabadításaként” aposztrofálta. Az ezt követő évtizedekben Kína vezetői igyekeztek háttérbe szorítani a tibeti hagyományokat, így nem örültek a csak Tibetben található, kultuszállatnak is mondható  tibeti masztiffnak sem. A fajta majdnem kihalt.   

   Arisztotelész egyik művében a tibeti masztiffot „kolosszális csontú, izmos, nehéz, nagy fejű és széles pofájú” kutyaként írja le. A középkorban Marco Polo úgy látta, hogy „hatalmas testű, kiváló vadászatra, elsősorban a vad ökrökre.”  (Nyilván a jakra gondolt.) Később is minden harci- és pásztorkutyafajta óriás, rettentő elődjeként szerepel a kutyás irodalomban. Ugyanakkor tipikus hegyi pásztorkutya, amely a lehető legjobban alkalmazkodott a zord éghajlathoz és környezethez, az állatokhoz, melyeket őriz. A pásztorok többnyire herélt kanokat tartottak, amelyek lényegesen nagyobbra nőnek, mint a nem heréltek. Láncra kötött kutyák őrizték a mandarinok palotáit. A XX. század elején már Angliában is tenyésztették.

   A tibeti masztiff nyugodt, méltóságteljes, kiegyensúlyozott kutya, akiből büszkeség sugárzik. Az emberhez igen hűséges és odaadó, de természetében a tartózkodó vonások és a függetlenség jegyei is jelen vannak. Nagyon érzékeny, és szeret a befogadó család közelében lenni. Saját területén belül igen magabiztos. Számára természetes dolog, hogy őrizze gazdája otthonát, erre tanítani sem kell. Nem ugat sokat, de ha veszélyt érez, kiereszti a hangját. A lakásban békésen viselkedik, a szabadban  meglepően mozgékony. Súlya a 100 kilogrammot, magassága a 80 centimétert is elérheti. A többi kutyával szemben domináns módon viselkedik, de nem kezdeményez verekedést. Viszont nem is tér ki a más által provokált harc elől.

   Nekünk magyar kutyásoknak egyelőre le kell mondanunk a tibeti masztiff tartásától az anyagiak miatt. Talán ha majd Magyarország még jobban teljesít.

 Láng Róbert