Személyes érintettségem és családtagjaim révén több szálon kötődöm a budapesti Teleki Blanka Gimnáziumhoz. Itt az ideje, hogy írjak a híres iskola történetéről. A gimnázium Budapest egyik legrégebbi tanintézete. A Kiegyezés után elfogadott kötelező népiskolai oktatás és az egyre inkább előtérbe kerülő nőnevelés kérdése szükségessé tette, hogy egy új tanítóképző alakuljon.1868-ban báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter bízta meg a jászberényi születésű, pedagógiai tapasztalattal rendelkező Zirzen Jankát a tanítóképző megszervezésével. Öt évre volt szükség ehhez. 1873-ban jól képzett tanárokkal indult meg a tanítás a gyakorló iskolában. Ez az iskola alapítási éve. Zirzen Jankát érdemei elismeréseként 1877-ben Ferenc József uralkodó a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki.
Az iskolát Zirzen Intézetnek hívták, amikor Erzsébet királynő merénylet áldozata lett (1898) felvette az Erzsébet Nőiskola nevet. Új, sokkal nagyobb épületbe költöztek Zuglóban, a Városliget tőszomszédságában. A szecessziós stílusban épült iskolát Herczegh Zoltán és Baumgarten Zsigmond, a kor neves építészei tervezték. Tágas tantermek, kényelmes kollégiumi szobák, könyvtár, tornaterem, laboratórium, tenisz- és korcsolyapálya, sziklakert segítette a diákokat a tanulásban. 1906-ban az iskolának három tagozata volt: polgári iskolai tanítóképző (líceum), gyakorló felsőbb leányiskola, valamint az Apponyi-kollégium.
1931-ben Karafiáth Jenő oktatási miniszter idején a líceum nyolc osztályos gimnáziummá alakult. A főiskola kiválása után 1928-ban dr. Radák Olgát választották az intézmény igazgatójává. A tizenöt éven át tartó munkájának köszönhető, hogy az iskola egyre színvonalasabb képzést és nevelést biztosított a diáklányoknak és növelte az iskola hírnevét. 1927-től az intézet a budapesti tankerület felügyelete alá került a minisztériumtól ennek köszönhetően megnőtt az intézet önállósága is. A gimnázium az ország egyik legszínvonalasabb iskolája lett, rangot jelentett „erzsébetesnek” lenni. Ezt bizonyítja az is, hogy a nőiskola volt növendékei egyesületet hoztak létre 1930-ban, amely a mai napig is működik.
1950-ben az iskola megváltoztatta a nevét Teleki Blankára. A névadó pedagógiai szakíró, szobrász- és festőművész, aki az 1848-as szabadságharc után üldözötteket mentett, bújtatott. A Bach-huszárok elfogták és sokáig raboskodott Kufsteinban. A nyolc osztályos gimnáziumból négy osztályos lett, az általános iskola szervezetileg külön vált, bár az épületben maradt. Az Apponyi-kollégiumból Május 1-kollégium lett, ott érettségi képzést szerezhettek tehetséges munkásfiatalok.
1963-ban a leányiskola koedukált a gimnázium lett. Híres énekkara évtizedeken át Szécsényi Olivér karnagy vezetésével az ország egyik legkiemelkedőbb kórusa volt. Szintén sikeresek voltak ebben az időszakban Sereg Imréné sportoló diákjai. A rajztagozatosok közül művészek kerültek ki Csáji Attila művésztanár keze alól. A matematikát és fizikát olyan országos szaktekintélyek oktatták, mint dr. Wiedemann László és Kroó Norbertné. A magyar nyelv és irodalmat Vass Judit és dr. Spira Veronika, a történelmet Varga Ákos oktatta. Biológia tagozatosok jó felkészítést kaptak Králl Attilánétól és Kovácsné Stummer Valériától az eredményes egyetemi felvételhez. 2011-ben jelent meg Vass Judit érettségit segítő két, szakmailag igen megalapozott magyar nyelvkönyve.
