Világhírű hazánkfia, magát jazz-operett szerzőnek tituláló Ábrahám Pál (1892-1960) műveit ma is repertoáron tartják a színházak. Nem csak Európában, hanem az Egyesült Államokban, Japánban is. Viktória, Hawaii rózsája, Júlia, Három-egy a szerelem javára, és a többiek.

   Legnagyobb sikerét a Bál a Savoyban című művével aratta, először 1932-ben. Németország több városában mutatták be német nyelven, majd ugyanezen év karácsonyán a budapesti Magyar Színházban. Heltai Jenő briliáns fordításával.

   A méltán világsikert aratott operett Nizzában játszódik. Hazaérkezik nászútjáról a Faublas házaspár, Henry de Faublas márki és neje a szép Madeleine. Imádják egymást. Csakhogy váratlanul közbeszól a férj kissé viharos múltja La Tangolita, brazil táncosnő személyében. A márki szakításkor kitöltetlen váltót nyújtott át a művésznőnek, ami egy bármikor beváltható, éjszakai együttlétről szól. S ezt a tartozást La Tangolita a Savoy Hotel nagyszabású bálján óhajtja beváltani.

   Madeleine sejti miről van szó, megjelenik a bálon álruhában, elmaszkírozva, méghozzá könnyűvérű csinos fiatal nő formájában. S hogy még nagyobb legyen a bonyodalom, a szerelmi kavalkádba belekeveredik Daisy Parker, Madeleine Amerikából érkezett unokahúga, aki mellesleg inkognitóban sikeres zeneszerző. Valamint a márki barátja, a többnejűségben élő Musztafa bej, a párizsi török nagykövetség attaséja. S persze ha operett, akkor nem maradhat el a happyend-del végződő szerelmi történet, és a sok humorral, komikummal tálalt félreértés, bonyodalom.

   Kíváncsi voltam a Hotel Savoy-ra Nizzában. Kettő is van. A Savoy Palace Hotel és a Grand Hotel Savoy. Előbbi inkább garniszálló és állandóan hallani a tenger zúgását, utóbbiban nincs akkora bálterem, amelyben az operett lejátszódhatna. Ábrahám Pál nem ezekről nevezhette el a darabját. Különben is csak hét év múlva, 1937-ben járt először Franciaországban.

   Viszont amikor 17 évesen beiratkozott a Zeneakadémia zeneszerzés-cselló-karnagy szakára, sok éven át a Józsefvárosban lakott szerény körülmények között. Feltételezésem szerint az ihletet a József körút 10. szám alatt működött Grand Hotel Savoy adhatta.

   Az operettből film is készült 1934-ben, Székely István rendezte, Madeleine-t Alpár Gitta alakította. Az akkor még nem gyakori hangosfilm nagy sikert aratott. 

Láng Róbert