Budapest II. kerület címere

A címerek jelképek. Utalhatnak a királyra, nemesi családokra, hadseregre, régiókra, városokra, céhekre, akár polgári családokra is. A címer azonosítja viselőjét, ezért ügyelni kell arra, hogy ne legyen két egyforma, vagy hasonló címer. A jelképek jelentése bonyolult is lehet, ezért a középkorban művelt szakértőket (heroldokat) alkalmaztak a címerek magyarázatára. Innen ered a heraldika (címertan) elnevezés. Szaknyelven szólva a címer a vizuális kommunikáció eszköze.

   Őslakos vagyok Budapest II. kerületében, amely 1873-ban, Pest és Buda egyesítésekor a Rózsadomb nevet kapta. Napjainkban van egy kis pejoratív felhangja a névnek, de ezzel most ne törődjünk. Kerületünknek 2000 óta címere is van. A címer jellemzői: a pajzs, a színek és a címerábrák. Amelynek lehetnek emberek, állatok, növények, tárgyak, vagy természeti jelenségek.

   Rózsadomb címere álló háromszögű pajzs. Zöld mezejében három lebegő, ezüsttörzsű és elágazó gyökerű, aranylevelű bükkfa, a pajzsfőben jobb és bal oldalt, illetve a pajzstalpban 1-1 egyenes szárú, egyenes talpú arany görög kereszt által kísérve. A görög keresztnél a  függőleges és vízszintes szárak hossza megegyezik. Az ikonográfiában és a heraldikában több változatban fordul elő. Pl. vöröskereszt, talpas kereszt, máltai kereszt, liliomvégű kereszt, stb.

   A címerről a kerület lakói népszavazással döntöttek, három változat között. A nyerő rajz tervezője  Munkácsy-díjas iparművész, Péri József  (1933-2003). A heraldika eszközeivel figurálisan ábrázolja azt, hogy a kerület sok részből álló területi egység. A pajzs zöld mezeje és a fa a kerület közös jellegzetességére, a zöldövezeti jellegre utal. Valaha a Rózsadombnak nevezett területen erdő, kertek, szőlőültetvények, gyümölcsösök és földszintes épületek, kis családi házak voltak. A címere lévő fa gyökerei a hagyománytiszteletre, a kereszt a régi egyházi és bírói pecsétre, a kerület régészeti leleteire és egyházi intézményeire utal.

 Láng Róbert