A Café Budapest nevű őszi fesztivál-sorozat egyik nyitó darabjaként a Nemzeti Könyvtár földszinti kiállítótermében a magyar karikatúra 170 éves múltjáról látunk képeket. A megnyitón Szőke András és Badár Sándor humoristákról Dluhopolszky László karikaturista (Rubens öltözékében) készített rajzokat. Közben olyan fontos kérdéseket is megbeszéltek, hogy „kinek jó a karikatúra? – annak, aki rajzolja”. Vagy: „miért kérik meg a lány kezét? – mert az övék már elfáradt”. Vagy „a karikaturista olyan festő, akinek nem veszik meg a képeit”.

A karikatúra azóta létezik, mióta az ember rajzol. A résztvevők megemlékeztek Jankó Jánosról, a magyar humor „megteremtőjéről”. Kérdezhetjük tőlük, hogy hol áll manapság a magyar karikatúra – a válasz: a sarokban. A főleg netes újságokban szinte sehol nincs megjelenési lehetőség. A Nemzeti Könyvtár törzsgyűjteményéből a kiállítást Szemerédi Ágnes kurátor rendezte. A falakon láthatjuk a 170 éves Charivari Dongó és a 150 éves, 70 évet megért Borsszem Jankó valamint az 50 évig élt Ludas Matyi legjellemzőbb oldalait, valamint ismert emberek karikatúráit. A képernyőn kivetítik a Ludas ismert rajzolóinak képeit: Kaján Tibor, Gaál Tibor (T-boy), Lugosi Károly, Prihoda Judit, Takács Krisztián, Kovács Lajos, Csikós György, Dluhopolszky László ismert rajzait. (Különös, hogy miért maradtak ki Pusztai népszerű Jucika jelenetei és Fülöp György kiváló állatrajzai, vidéki témái.) Egy kávéházi asztalon pedig a szokásos hírlapolvasó tartóban a Ludas több ikonikus címlapját. Ma is jól értjük minden célzását az akkori „görbe tükörben”. A régi vicclapok hihetetlen példányszámban jelentek meg, vagyis roppant népszerűek voltak, nevezhetjük ezt pop up kultúrának is.

A pesti humor fővárosában hajdan 104 kabaré és 40 vicclap működött. Céljuk az volt, hogy az élet visszásságait, néhány gondolatot pár vonallal vagy humoros mondásokkal fejezzék ki.

Egy kis sajtótörténet:

a szabad sajtó első vicclapja, a Charivari Dongó 1848 júniusában indult.1865-ben a Bolond Miska című szatirikus újságban Jókai Mór nemcsak íróként, hanem rajzolóként is szerepelt. A kiegyezés évében (1867) Andrássy Gyula miniszterelnök kezdeményezésére indult meg az első politikai vicclap, a 70 évet megélt Borsszem Jankó (1938-ig). Ezt a múlt századfordulón már az élclapok tömege követte (Fidibusz, Magyar Figaró). A II. világháború alatt is megjelnt a Pesti Posta. Ezeket váltotta fel a szocialista típusú Ludas Matyi 1945 májusában.  1956-ban, rövid szünet után megint feléled, 1994-ben végleg megszűnt. Aztán már csak kérészéletű kísérletek maradtak a műfaj felélesztésére. Külföldön egy ideig még tovább dolgozott a világkarriert befutott John Halas, az angol rajzfilmgyártás elindítója, az erdélyi André Françoise illusztrátor, valamint politikai karikatúráival Amerikában Major Henrik.

Sajnálatos, hogy a nagy múltú irodalmi hagyatékból mára semmi nem maradt, csupán a kiállításra megjelent szerény, nyolc oldalas, színes Grafityisz.. 

Dobi Ildikó/Foto:Lantai József