„Van a Bajza utca sarkán egy kis palota. Kisasszony, ha boldogtalan jöjjön el oda. A kapuja mindig tárva, a gazdája Magát várja. Szép kisasszony, jó kisasszony, jöjjön el oda.” Hallgatom a fülemnek kedves dallamot Vámosi Jánostól. De milyen palota is van a Bajza utcában, és ki jöjjön el oda?
A dal Zerkovitz Béla–Szilágyi László 1926-ban írt „Csókos asszony” című, háromfelvonásos operettjének legismertebb dala. A darabot sok ezerszer adták elő Magyarországon, Európában, Amerikában,
A csókos asszony egy daljátékról szól, amelyben Pünkösdi Kató, a csinos, fiatal színésznő egy jelentéktelen kis színházban a címszerepei játssza. Báró Tarpataky, a gazdag művészetpártoló (gondolom úgy pártolja a művészetet, ahogy Hyppolit javasolja Schneider úrnak) egy előadáson meglátja őt, és megigézi a lány szépsége, énekhangja. De Kató a színház zongoristájába, Dorozsmai Pistába szerelmes, aki ügyet sem vet rá. A báró felajánlja segítségét, hogy sztárt csinál belőle, és romokban heverő szerelmi életét is helyrehozza. Kató a báró palotájába költözik. Hogy ott mi történik, azt jótékony homály fedi, a néző drukkolhat, hogy Tarpataky ne éljen vissza a lány tapasztalatlanságával. Persze a végén Kató és Pista egy pár lesz, a lány pedig ünnepelt művésznő a budapesti Orfeumban. .
De hogy jön ehhez a Budapest-Erzsébetvárosban lévő, a Bajza József tudós-költőről elnevezett utca? Hiszen ott ötemeletes polgári bérházak sorakoznak. Nincs más hátra, sétáljunk el a Bajza utcába. És láss csodát! Ebben a környezetben a 10. számon egy Bauhaus jellegű, nagypolgári villákhoz hasonló luxusvilla van. Akár palotának is nevezhetnénk. Pécsi-Pollak Eszter, a kor neves magyar-amerikai építésze tervezte. A villában minden van, ami jó és szép. Télikert, zeneszoba, étellift, garázs, kert, a kert felé néző terasz eltolható üvegfallal, tizenöt szobával, három fürdőszobával.
A villát Radó Géza, dúsgazdag kereskedő és újságkiadó építtette, csodájára jártak a környék lakói. Lehetetlen volt a Csókos asszony operett közönségének a dal konnotációját (áthallását, hátsó gondolatát) nem észrevenni. Annál is inkább, mivel Radó Géza igen „otthonosan mozgott” a színház és az opera környékén. Ez a pletyka több reklámot jelentett a darabnak, mint sok ezer plakát, vagy a Színházi Élet cikkei. (Vajon ki lehet az igazi Kató?)
A Bajza utca 10. szám alatti palotára a szokásos sors várt a második világháború után. Államosították, egy ideig bölcsőde volt, majd évtizedekig elhagyatottan, üresen állt, pusztult. Most úgy-ahogy rendbe hozták. Vajon ki lakhat benne?
Láng Róbert.
