Bázakerettye címere
A vitatott eredetű városnevek után két olyan helység nevének eredete után kutattam, amelynek története különlegesnek mutatkozott.
Bázakerettye
A Zala-megyei, ezerfős község neve csak 1937 óta létezik, előtte két szomszédos faluból, Bázából és Kerettyéből állt. Mindkét név szláv eredetű, „Báza” jelentése bodza (bizonyára sok bodzafa volt a környéken), „Kerettye” jelentése vakond (feltehetőleg számos vakondcsalád telepedett meg a faluban), a községek a XIV. század óta szerepelnek az iratokban. Ezzel a név eredetét tisztáztuk, jöjjön a történet.
A török időkben elnéptelenedik a könyék, majd a XVIII. század elején válik ismételten lakottá a két falu. Egy adókedvezményt kérő beadvány szerint a két faluban összesen 150 jobbágy élt. Majd kétszáz év szinte eseménymentesen telt el ezután, a terület rendkívül visszamaradott körzet volt.
1923-ban hirtelen szerencse köszöntött a két falura, mivel Kerettye határában, az Angol–Perzsa Olajtársaság próbafúrásokat végzett és hosszas kutatás során később megtalálták Magyarország első kőolajmezejét, amely egyben földgáz forrásként is szolgált. Három kút működött az akkor már Bázakerettye mellett. A második világháború alatt a kutakat hadiüzemnek nyilvánították, az ott dolgozókat nem vitték frontra, így Bázakerettye lakossága nem szenvedett nagy kárt a háború során.
Az olajmezőt 1948-ban államosították. A kőolajat és földgázt a tervgazdálkodásban erőltetett ütemben termelték ki, ezért kimerültek. Perbe is fogták a vezetőit. Míg 1960-ben 1700 ember dolgozott az olajkitermelésen, tíz év múlva már csak 100-an. Jelenleg senki. A rendszerváltás után a községben felfedezett termálvíz újabb lendületet adott Bázakerettye fejlődésének.
Pornóapáti
Szögezzük le gyorsan, a Vas-megyei falunak semmi köze nincs a ma használatos pornó szóhoz. Amely csak a XIX. század végén keletkezett a pornográf irodalom kifejezésből. Régebben az erotikus jelzőt használták az „erősebb” tartalmú alkotások jellemzésére is. Pornóapáti zömében németajkúak lakta falut, eredetileg Bernau-nak, vagy Pernau-nak hívták. A pornó előtag magyarítással keletkezett.
Fényes Elek, a földrajtudományokkal foglalkozó író 1851-ben kiadott könyvében így ír. Pornó (Pernau) német falu Vas vármegyében. Nevezetes e helység régi cistercita monostoráról és apátságáról, amely már II. András (Aranybulla!) szabadság-levelében (1221) szerepel. „István, királyi helytartó a Szentgotthárd-i apáthoz folyamodott, ki őt atyai módon fogadván, szerzetesi köntösébe öltöztette és ősi örökségét, amely a pornói és monyorókeréki uradalmakból állott, a monostorhoz kapcsolva visszaadta.” Innen az apáti-utótag. Pornóapáti jelenleg 400 lelket számláló határ menti falu.
Láng Róbert
