Újsághirdetés 1930-ból  

Évezredek óta ismeri az emberiség az alkoholfogyasztás káros hatását. Hammurapi babiloni király törvényei (Kr. e. 1750.) tiltják a túlzott mértékű alkoholfogyasztást, mert az veszedelmes. A Biblia több helyen mértékletességre int.  „A bor csúfoló, a részegítő ital háborgó, és valaki abba beletéved, nem bölcs. A részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.” (Példabeszédek.) „Jaj azoknak, a kik hősök borivásban és híresek részegítő ital vegyítésében.” (Ézsaiás könyve.)

   Az ókori görögöknél Püthagorasz (Kr. e. 571–495) és tanítványai tartózkodtak mindennemű szeszes ital fogyasztásától, mert véleményük szerint a természet titkaiba csak józan elmével lehet behatolni. A leghíresebb görög filozófus Platón (Kr. e. 427–347), Állam című művében azt ajánlja a fiataloknak, hogy 18 éves korukig egyáltalán nem, 30 éves korukig igen kis mértékben éljenek az alkohollal. Továbbá „amikor nászát üli az ember, ilyenkor igazán észnél kell lennie mind a vőlegénynek, mind a menyasszonynak, hiszen életük nagy fordulópontjához érkeztek, és a magzatnak is józan szülőktől kell származnia. Mert mindez bevésődik a magzat lelkébe-testébe és így mind silányabb nemzedék jön a világra.”

   Diogenész, a hordóban lakó tudós véleménye egy gyenge tanítványához: „Fiatal barátom, téged is részegségben nemzett az atyád.” Az ókori görög és római irodalom több alkotása ugyancsak veszélyesnek minősíti az alkoholos állapotban történt gyermeknemzést, beleértve az orvostudomány atyjának, Hippokratésznek a véleményét is.

   A középkorban is szigorú törvények próbálták visszaszorítani a túlzott alkoholfogyasztást.  Nagy Károly frank király (Kr. u. 742–814)  a garázdaságot elkövető részeget kézlevágással fenyegette.  A Russzakája Pravda, az orosz törvénykönyv (Kr. u. XII. század) súlyos büntetést, a visszaesőnek „szemkitolást” szab ki arra a kereskedőre, aki elissza a pénzét. Minden hiába. A túlzott alkoholfogyasztást a mai napi sem tudta egyetlen hatalmasság sem megakadályozni.

   Az „alkoholizmus” kifejezést először 1849-ben használta Magnus Huss svéd orvos, hogy leírja az alkohol káros hatásait. 1920-1933 között volt szesztilalom az Egyesült Államokban, következményei közismertek. (Csak Gorbacsov nem tanult belőle.) Igaz, az Anonim Alkoholisták közösségei is ott alakultak meg. Morton Jellinek 1960-as tanulmányát tartják az alkoholizmust betegségnek tekintő elmélet alapjának. Más orvosok nem tekintik betegségnek az iszákosságot.

   Tekintsük át a jelenlegi orvosi és bírói gyakorlatot is. Ha a gépkocsivezetőnél 0,1-0,5 ezrelék véralkohol szinten mérnek ellenőrzéskor, akkor pénzbüntetést kap. (Ha nem okoz balesetet.) 0,3-1,2 közötti alkoholszint a vérben felszabadítja a gátlásokat, derűs hangulatot okoz. Alig észrevehető egyensúlyzavar lép fel. A pontosabb mozgások ügyetlenné válnak, például az érintett kezéből kicsúszik a tányért, pohár. 0,9-2,5 véralkohol szintnél  az italt fogyasztó áthág olyan társadalmi normákat, amelyeket józan állapotban nem tenne. Felfogása romlik, rövidtávú emlékezete kihagy, reflexei lassulnak.

   A 2,5-4,0 véralkohol szintre az aluszékonyság a jellemző. A mozdulatok lomhák lesznek, ami a járásban is megmutatkozik. Megbotlik, elesik, nem tud segítség nélkül felállni. Reakcióideje nagyon elhúzódik mindenféle külső ingerre. Hányás, vizelettartási nehézségek jelentkeznek, előbb-utóbb a leglehetetlenebb helyen és testhelyzetben is elalszik. Az 5 ezrelékes véralkohol szint közelében következik a tragédia. Ezt a koncentrációt gyakorlatilag nem lehet túlélni. Következik a kóma, beáll a teljes eszméletvesztés. A testhőmérséklet kórosan alacsony lesz. A légzés és keringés olyan mértékű zavart szenved, hogy végül a légzés leállása miatt beáll a halál.

   Az alkohol fogyasztásról megoszlanak a vélemények. Csak azt ne higgyük el, hogy „olyan kedves, rendes ember, de az alkohol elvette az eszét.”  Mert az a szegény alkohol nem tehet semmiről, annál inkább a mértéktelen fogyasztója.

Láng Róbert