Gregorián kotta

  Némely zeneiskolában a hangszeres oktatás mellett zenetörténetet is tanítanak. Ezen belül a kottatörténet mostohagyerek, hogy egy kis képzavart is keverjek  a mondanivalómba. Még a szakirodalom, például Szabolcsi Bence híres Zenei lexikonja is röviden intézi el a témát. Pedig érdekes, függetlenül attól, hogy ismeri-e valaki a kottát, vagy sem.

   A kotta zenei hangok, ritmusok és a dallamhoz tartozó egyéb kiegészítő információk lejegyzésére használatos jelrendszer. A latin kifejezés a quota szóból származik, amelynek jelentése: jegy, jegyzet, jelzés. A hangok lejegyzésének a célja a zenei kifejezésmódok rögzítése, átadása a felhasználó énekes, zenész, zenekar, kórus számára. A kottában az egymást követő hangokat, szüneteket jelölik, illetve különféle utasításokkal ezek ritmusát, játékmódját, tempóját, hangerősségét is előírhatják.

     Bár kevés adat maradt fenn róla, úgy tűnik, a görögök már a Kr, e. IV. században alkalmaztak módot a zeneművek lejegyzésére. Valószínűleg csak a zeneszerzők és kórusvezetők használták, mások hallás után tanulták meg a dalokat. A drámák szövegét általában a zene nélkül jegyezték le, ezért a dalszöveges művek nagyon ritkák. Nincs rá adat, hogy a görög kottázási rendszer fennmaradt volna a középkorig, de a bizánci és korai reneszánsz időkben keletkezett szövegekhez mellékeltek notációt (hangjegyírást) a görög módszer szerint.

    Szeikilosz (Kr. e. II. század) sírverse a legrégebbi teljes egészében fennmaradt zenei mű a világon. Abban egyedülálló, hogy teljes. A vers dallamát notációval jegyezték fel szövege mellé, egy sírkőre vésve találták a törökországi Aydin megyében. A sírkövön a következő felirat is szerepel ógörög nyelven: „Sírkő vagyok, képmás. Szeikilosz helyezett ide a halhatatlan emlékezés örök jeleként,”

   A legenda szerint  I. Gergely pápa a Szentlélek sugallatára jegyzett le liturgikus énekeket, kórusműveket. Ezek a Kr. u. VIII. században alkotott kötetlen ritmusú dallamok, a hangmagasságot (skálahangokat) nem rögzítik. Dallamai lépcsőzetes felépítésűek vagy kis hangközlépésekkel mozognak. Megjegyzem. Bach is úgy érezte, hogy a dallamokat az Atyától, vagy Jézustól kapja, ő csak lejegyzi.

   A kottatörténet jelentős eseménye volt Guido d'Arezzo itáliai bencés szerzetes munkája a Kr. u. XI. században. D'Arezzo korának legnagyobb teoretikusa, a nyugati zenében mai napig rendkívüli jelentőséggel bíró szolmizációs rendszer legkorábbi változata megalkotója. A szolmizációs rendszert azért alkotta, hogy segítségével rászoktassa az éneknövendékeket a biztos hangeltalálásra és a tiszta intonálásra. Kodály Zoltán fejlesztette tovább és korszerűsítette tanítási módszerét.

   A Pray-kódex egy Kr. u. XII. századi latin és magyar nyelvű imagyűjtemény, amelyet első tudományos leírójáról, Pray Györgyről (1723-1801) neveztek el. (A kódex tartalmazza a „Halotti beszéd”-et is., amely a magyar nyelv első összefüggő nyelvemléke.) A mű egyik fejezetének címe: Kottásénekek. Valóban kottaszerű jelzésekkel ellátott liturgikus dalszövegeket tartalmaz. A kódexez az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.

   A kottavonalak a nyugati kultúrkör zenei jelöléseinek egyik alapvető elemei. Kotta nélkül nem lenne opera, operett, musical, Újévi Koncert Bécsből, szimfóniák, vonósnégyesek, kamarazenekarok, filharmonikusok, örökzöld slágerek, Beatles. Milyen lenne az életünk nélkülük?

Láng Róbert