Háborúban a nyílt város olyan települést jelent, amelynek polgári és katonai hatóságai úgy döntenek, hogy a közeledő ellenséges erőkkel szemben nem veszik fel helyben a harcot, azoknak szabad átvonulást biztosítanak. Ezért „cserébe” a támadók sem harcolnak, hadifoglyot nem ejtenek, megkímélik a lakosságot és az épített környezetet. A nemzetközi jog szerint ilyen várost nem lehet bombázni, tüzérséggel lőni. A harcokat a városon kívül folytatják. Ilyen nyílt város volt a második világháborúban a többi között Párizs, Róma, Brüsszel, Oslo, Belgrád, Athén, Bécs.
- december 26-án bezárult az ostromgyűrű Budapest körül. Ekkor még állt a főváros 39.600 épülete, épek voltak műemlékei, szobrai, parkjai, hídjai, közművei, lakásai. A lakosok élték a hétköznapjaikat, persze a háborús körülmények között. Élelmiszer jegyrendszer, kijárási tilalom, elsötétítés, légiriadók. Ekkor már semmi értelme nem volt a háború folytatásának Budapesten, egyetlen katona, vagy harci eszköz nem hagyhatta el a területet.
Horthy Miklós ezt megelőzően két hónappal nyíltan kijelentette, hogy a háborút elvesztettük és értelmetlen a további vérontás. Csatay Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter szerint is abba kell hagyni a további harcot. Lehetett volna Budapest is nyílt város anélkül, hogy a magyar-német hadsereg megadja magát. Nem ez történt, Budapest nagy része romhalmazzá vált, a közművek megsemmisültek, negyvenezer katona és húszezer civil vesztette el életét a harcokban.
Hogy mennyire értelmetlenül, azt a margitszigeti csata is bizonyította. Közel két hétig dúlt a háború, aknavetőkkel, géppuskákkal, páncéltörő ágyúkkal, óriási emberveszteségekkel. A szigetnek semmilyen stratégiai jelentősége nem volt, ez könnyen belátható, csak rá kell nézni a térképre.
- augusztus 24-én zárult az úgynevezett „Québeci Konferencia”, amelynek témái nem ismeretesek, de valószínű, hogy a potenciális nyílt városokról is döntöttek. Nem lehetett véletlen, hogy ugyanezen a napon Budapesten, a minisztertanács ülésén Csatay Lajos honvédelmi miniszter béketárgyalásokat, de legalábbis fegyverszünetet javasolt. Meg is indultak a magyar-brit titkos tárgyalások, feltehetőleg Törökországban. A szeptember 9-én aláírt szerződésben a magyar kormány kötelezettséget vállalt, hogy fokozatosan csökkenti gazdasági és katonai együttműködését Németországgal, visszavonja csapatait a Szovjetunió területéről, nem vesz részt a német hadiipari termelésben, elősegíti a németországi hadicélpontokat támadó szövetséges légi haderő átvonulását Magyarország felett.
Sem ebből, sem az október 15-i kormányzói proklamációból nem lett semmi. Azaz lett, a romhalmazzá vált Budapest. Lett második Sztálingrád, azzal a különbséggel, hogy a szovjetek a város civil lakosságát az ostrom előtt evakuálták. Budapest újjáépítése húsz évig tartott, az újjáépített Erzsébet-hidat 1964 novemberében adták át a forgalomnak.
Láng Róbert
