Közel 29 ezren látták a Kéz | Mű | Remek. Népművészet. Nemzeti Szalon 2018 c. tárlatot. A Műcsarnokban megrendezett Nemzeti Szalonok sorában 2018-ban azon népi kézműves mesterek, művészek mutatkoztak be, akik alkotó munkájukban a népművészeti hagyományt tekintik ihlető forrásnak.

A közönséget érdekli, amikor az adott kor élő művészetének széles körét áttekintheti egyetlen kiállítótér falain. Ez a gondolat motiválta a Magyar Művészeti Akadémiát, hogy a Műcsarnokban újra meghonosítsa a nemzeti szalonokat. 2014-ben Nemzeti Szalon néven új kiállítássorozatot indított, mellyel az a célja, hogy időről időre megbízható körképet nyújtson a vizuális művészetek különböző területein született főbb teljesítményekről. Minden tavasszal egy-egy szalonnal kapcsolódik a több mint százhúsz éve a budapesti Hősök terén működő patinás, a nagyközönség által kedvelt intézmény a magyar főváros szezonkezdő fesztiváljához.

A klasszikus párizsi szalontól eltérően a budapesti Nemzeti Szalon nem követi a beadás-zsűrizés hajdani gyakorlatát. Nem is igen tehetné. Ma a Kárpát-medencében több ezerre tehető a színvonalas alkotómunkát folytató alkotók száma. Így a Nemzeti Szalonokat felkért kurátorok, egy-egy szakterület szakértői állítják össze tudásuk, sok évtizedes tapasztalatuk alapján gondolatilag legalábbis a teljesség igényével.

Az ötéves ciklusban egymást követő szalonok az építőművészet, a képzőművészet, a média- és fotóművészet, a tervező- és iparművészet, illetve valamint a népművészet átfogó bemutatására vállalkoztak.

2014 I. Építészeti Nemzeti Szalon – 100% kreativitás
Minden idők legjelentősebb kortárs építészeti összefoglaló kiállításán több mint 200 épület és tervezője vonultak fel, s adtak ízelítőt napjaink és a közelmúlt izgalmas magyar építészetéből, makettek, óriásnyomatok, filmek, tervek és egyéb műalkotások, illetve dokumentációk révén.
Az építészek alkotó munkája hagyományosan az innováció hordozója, ezért az I. Építészeti Nemzeti Szalon a jelen mellett a jövő ökologikus gondolkodására figyelő építészetére is fókuszált.
A tárlat középpontjában a kreativitás dicsérete állt. A magyar építőművészet különböző irányzatait bemutató anyagválogatás a legszélesebb befogadói igényekhez igazodott: az elmúlt másfél évtized magas építészeti értékeket hordozó és látványos épületei, megkerülhetetlen beruházásai éppúgy megjelentek, mint a kis közösségek templomai, közösségi terei vagy emblematikus házai. Emellett a kiállítás egy-egy teremben megidézte az előző generáció legjelentősebb mestereit, de helyet kaptak az építészoktatás mai műhelyei, hallgatóik munkái, és az építve tanítás különleges dimenziója: a vándoriskola is. Külön egységekben jelentkezett a műemlékek újragondolt építészete, a kortárs tájépítészet, a belsőépítészet, emellett pedig több, az építészethez kapcsolódó társművészeti alkotás is várta a közönséget.

2015 Itt és most | Képzőművészet. Nemzeti Szalon 2015
Képzőművészetünk hagyományosabb területein az ezredforduló utáni rövid időszak releváns jelenségeit, jellemző alkotásait és kevésbé ismert dimenzióit kívánta láttatni. A mai magyar művészetet a főváros művészeténél tágabb relációba, a magyar művészetet nemzeti kontextusba helyezte. A progresszivitás fogalmát a radikálisan új művészeti invenciónál és az expanziónál szélesebben értelmezte. A képzőművészet belső folyamatait meghatározó egyéni alkotói stratégiák objektivációinak innovatív mozzanataira koncentrált. Lehetőséget kívánt teremteni a kanonizált és nem kanonizált művészeti alkotások új nézőpontból való együttlátására, azonos szempontok szerinti áttekintésére, a valószínű új jelenségek felismerésére, fajsúlyosságuk felmérésére, a mai művészethez való új viszonyra.

2016 Képek és pixelek. Fotóművészet – és azon túl | Nemzeti Szalon 2016
Csaknem másfélszáz fotóművész több száz képe volt látható a falakon. A fotografikus művek öt nagy témakörben – Hely, ahol; Szemben; Testkép; Nézőpont; Varázslat – találták meg a helyüket. Ám ezek korántsem szorosan zárt tematikus egységek. A mai magyar fotóművészetre – és „azon túlra” – a műfajok, stílusok, megközelítések keveredése, viszonylagossága jellemző. A tárlat bejárásához, befogadásához nem pusztán segítséget adott a csoportokba rendezés, hanem az elrendezésnek köszönhetően izgalmas „párbeszéd” is kialakult a kiállított művek, műcsoportok között.

2017 Körülöttünk. Nemzeti Szalon 2017. Iparművészet és Tervezőművészet
A kiállítás az ipar- és tervezőművészet elmúlt tíz évének áttekintésére vállalkozott. A felkért kurátorok által összeállított szalon tisztelgett a közelmúlt iskolateremtő mesterei előtt, de elsősorban a változó képzési, tervezői, gyártói és értékesítői környezetben tevékenykedő mai alkotók lehetőségeire és legkiemelkedőbb szakmai teljesítményeire koncentrált. A tárlat a tényleges funkciók és szakmai kihívások mentén rendezte az elkészült tárgyakat és a terveket, és a kortárs iparművészet és dizájn klasszikusnak számító műfajai mellett az ezek határterületein létrejövő alkotásokat kívánta feltérképezni és bemutatni.

2018 Kéz | Mű | Remek. Népművészet. Nemzeti Szalon 2018
A hetvenes évek Nomád Nemzedéke, táncházas generációja új, friss szemléletet hozott a népművészetről korábban alkotott képbe. A néptánc lekerült a színpadról, és a használat, a funkció és a forma előtérbe helyezésével életre keltek a kézműves tárgyak. Mindezek hatására a népi kultúra megélhetővé vált. Ebben a szellemileg inspiráló időszakban egymásra talált a zene, a tánc, a kézművesség, az építészet, a társművészetek, valamint az akkor bontakozó ökotudatos szemlélet. Az azóta eltelt 50 év bebizonyította, hogy ez a mozgalom nem tiszavirág életű divat volt, nem egy lázadó, fiatal generáció szubkultúrája, hanem sokkal több annál. A hagyományőrzésnek ez a modellje a szellemi világörökség része lett, s kisugárzó, magával ragadó, közösségeket kovácsoló hatása következtében a magyar minta nyomán számos országban indult el a táncházmozgalom. Egy sor, kihalásra ítélt hagyományos mesterség tudása maradt fenn a mai kézműves mesterek keze által. Kiállítóink ezt az örökséget mai korunkban is használható, szerethető tárgyak képében őrizték meg és tárták a Népművészeti Szalon látogatói elé.

A Nemzeti Szalonok sikerét látva új ötéves ciklusra készül az intézmény, 2019-ben a mai építészet aktuális feladataira és legjellemzőbb műfajaira fókuszálva.