A bank épülete 1910-ben.

A Kiegyezés után lehetőség nyílt az önálló magyar gazdaság fejlesztésére. Ehhez három dolog kellett. Nyersanyag, szellemi és fizikai munkaerő és tőke. Ez utóbbi szinte teljesen hiányzott. A párizsi Rothschild-bankház segítségével jött létre a Magyar Általános Hitelbank, amely az évek során Magyarország legnagyobb pénzintézetévé fejlődött. A bankjegy kibocsátás kivételével minden banki műveletben benne volt. Hatalmas ingatlanokat vásárolt. Olyan szerepet töltött be a magyar pénzügyek és a hazai vállalkozások történetében, hogy néhány kivételével minden nagyobb pénzügyi műveletet, beruházást, amelyet Magyarország 1867 óta foganatosított, ez a bank hajtott végre.

   A hazánkat átszelő vasúti hálózat kiépítéséhez a bank nyújtott hitelt. Szinte nem volt olyan szegmense a hazai iparnak, amelyet ne a Magyar Általános Hitelbank indított be. Példaként említem meg a fiumei Kőolaj Finomítót, a brassói Cellulóza-gyárat, több városban a Gázműveket, a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaságot, a Lampart Műveket,  a Ganz Vasöntő- és Gépgyárat, a Magyar Cukoripart, a Drasche-céget, amely építőipari alapanyagokat gyártott.

   Felső vezetését, vezérigazgatóját, elnökét a király, nádor, miniszterelnök, kormányzó közvetlen környezetéből választották ki. A bankot ténylegesen báró Ullmann Adolf és báró Kornfeld Zsigmond irányította. Nagy tekintélyű pénzemberek voltak. Amikor Ullmann elhunyt, a bank nagytermében ravatalozták fel, ott rótták le kegyeletüket a gyászolók.

   A bank központja kicsinek bizonyult, ezért 1909-ben felkérték Alpár Ignácot, a kor legnevesebb építészét egy banképület tervezésére a Budapesti József nádor téren. Két év alatt épült meg Európa egyik nagy bankháza, akkor még lovaskocsik is behajthattak az udvarára. Az épület ötemeletes, stílusa eklektikus-szecessziós.

   A második világháború után a bank szovjet tulajdonba került. De ténylegesen nem avatkoztak be a működésébe, például szerepet játszott a Szövetséges Ellenőrző Bizottság által meghatározott jóvátételi fizetési kötelezettség teljesítésében, a hiperinflációs pengő helyett a forint 1946. augusztus 1-jei bevezetésében is. .

   Az 1947. évi XXX. törvénycikkel a Magyar Általános Hitelbankot államosították, minden ingó és ingatlan vagyonával, fiókjaival együtt. Jogutódja a Magyar Nemzeti Bank lett. (Bár ezt többen, közülük dr. Kende Péter ügyvéd-közíró vitatja, szerinte jogutód nélkül szűnt meg.)  A bank épületébe 1947-ben a Pénzügyminisztérium költözött be.

   Köszönöm az OTP Bank pénzügytörténeti gyűjtemény munkatársainak az épület 1910-es átadásakor készített felvétel másolatát

 Láng Róbert