A Saxo Bank, az online multi-eszköz kereskedő és befektetési specialista a mai napon publikálta a nemzetközi piacokra vonatkozó negyedéves kitekintését, amelyek tartalmazzák a Saxo vezető elemzőinek véleményét a különböző eszközosztályok kereskedési környezetéről 2018 első negyedévére vonatkozóan. Az anyag elsősorban a piacokon megjelenő lufik kialakulására és felismerésére koncentrál.

A meglepően nyugodt 2017-et követően a Saxo Bank stratégiai csapata úgy látja, hogy a piaci környezet tele lesz kockázatokkal 2018 első negyedévében, és azon túl is. A figyelmeztető jelek ott vannak mindenütt, kezdve a központi bankoknak a monetáris politika normalizálására tett kísérleteivel, az emelkedő inflációs várakozásokon keresztül a növekvő költségvetési deficiten át az eszközosztályok közötti korrelációk erősödéséig.

A Saxo első negyedéves kitekintése a főbb eszközosztályokat taglalja: szót ejt a devizákról, a részvényekről, az árupiacról, a kötvényekről, illetve egy sor makrogazdasági témáról.

A negyedéves kitekintéssel kapcsolatban Steen Jakobsen, a Saxo Bank vezető közgazdásza a következőket nyilatkozta:

„A hozamvadászat tovább folyik, miközben a központi banki döntéshozók (akiket a valódi reformokat bevezetni képtelen politikusok is támogatnak) behunyják a szemüket és fohászodnak, hogy baj ne legyen. 2018 első negyedévében még mindig mindenki a legjobbra számít, a realitásérzéknek pedig igen kevés nyomát találni. ugyanakkor senki se ringassa magát abba a hitbe, hogy más piacokon nem keletkeztek további komoly buborékok. Néhány piacon olyan régóta tart az emelkedés, hogy az elrejti azt a tényt, hogy az árszintek nagy mértében elszakadtak a fundamentumoktól. Nem állítom, hogy tudjuk, mikor fognak a jelenlegi lufik kidurranni, azonban be tudjuk azonosítani azokat a területeket, ahol a lufik már kialakultak – véleményünk szerint jó néhány ilyen terület van. Látjuk a lufikat a kötvénypiacon, a részvénypiacon, a magántőke piacán, a kockázati tőke szegmensben, az ingatlanpiacon, és egészen határozottan a kriptodevizák piacán (érdekes módon az árupiacon nem látunk buborékokat).”

Folytatódik-e a spekulációs hullám a kriptodevizák piacán?

2018 vízválasztó lehet a kriptodevizák virágzó piacain. Optimista elképzelések szerint ennek a piacszegmensnek a kapitalizációja elérheti majd az 1 trillió dollárt, a pesszimista forgatókönyv viszont szigorodó szabályozással, illetve a kriptodevizák betiltásával számol, mivel a pénzügyi szabályozó hatóságok egymás után jönnek rá arra, hogy ez a szegmens teljesen kontrollálatlan.

Jacob Pouncey, kriptodeviza-piaci elemző szerint: „A kriptotechnológiai eszközök pont ugyanúgy viselkednek, mint a kilencvenes évek végén a dotcom részvények. Várakozásaink szerint egyre több társaság jelenti be a blockchain alapú tranzakciókra történő átállást, még mielőtt a spekulatív fázis véget ér. Várható, hogy 2018 első negyedévében egy sor új projekt jön ki majd a piacra, és mindegyik azt fogja hirdetni, hogy ő hozza meg a kriptotechnológia áttörését az adott szektorban. Ez viszont tovább fokozza majd az egyébként is átláthatatlan piacon a spekulációs nyomást.”

„Ha új üdvöskét kellene választani a kriptoszférából, akkor az Ethereumra tenném le a szavazatomat, mivel ez a platform a szokásos kriptotechmológiai jellegzetességeken túl a valós életben is használható alkalmazásokkal rendelkezik. Az Ethereum mára napi 1,25 millió tranzakciót is meghaladó mennyiséget dolgoz fel, ami több tízmilliárd dolláros forgalomnak felel meg.”

A piaci buborékok technikai megközelítése

Azon túl, hogy a buborék egy szemléletes hasonlat, maga a piaci áralakzat egy jól felismerhető matematikai képlet, amely leírja, hogy szuper-exponenciális növekedés hatására a piaci árak elválnak a fundamentális tényezőktől, és a történet éles korrekcióval végződik. 2018-ban minden tényező közül talán ez az egyik legfontosabb, amit szem előtt kell tartani.

Anders Nysteen, pénzügyi elemző elmondta: „Amikor egy olyan gyors ütemben növekedő részvény árait vizsgáljuk, mint például az Amazon, elmondható, hogy az árak alakulása, ha az árak tekintetében logaritmikus értéktengelyt alkalmazunk, egyenes vonalat követ. Ez olyan exponenciális áremelkedést jelez, amely ugyan gyors ütemű, de nem különösebben szokatlan. Ezzel szemben a Bitcoin ára 2015 óta még gyorsabb ütemben emelkedett, az árak dinamikája így elérte a szuper-exponenciális szintet. Egy lufi esetében jelentősen megnő az összeomlás, illetve a jelentősebb árkorrekció kockázata. Számos elmélet látott már napvilágot a lufik kialakulásáról és kidurranásáról, de igazán biztosat csak az összeomlást követően tudhatunk.”

Devizapiac – felkavarodhat az állóvíz

2017-et a kimagaslóan intenzív kockázatviselési hajlandóság és az ebből eredő dinamika jellemezte. Ez az év szintén a dinamika időszaka lehet, számos kisebb sztorival és megnövekedett volatilitással megfűszerezve.

John Hardy, a Saxo Bank devizapiaci vezetője a következőket nyilatkozta: „Ha előre tekintünk, akkor egyértelműen láthatjuk azokat a tényezőket, amelyek 2018-ban valószínűleg felkavarják az állóvizet – lehet, hogy ez már az első negyedévben bekövetkezik, de az is lehet, hogy csak az év második felében.”

„Számos vezető inflációs mutató annak kockázatára utal, hogy az infláció már 2018 első felében komolyan megugrik. 2017-ben az USA költségvetési hiánya immár második éve növekedett, és várhatóan 2018-ban is dinamikusan növekszik majd, tekintettel a Trump elnök által nagy gyorsasággal áttolt adóreformok okozta finanszírozási hiányra. Ha a 2018-ra várt 1 trillió dolláros deficit valóban bekövetkezik, akkor vajon ki fogja a hiányt megfinanszírozni egy olyan környezetben, amelyben a devizatartalékok nem a múltban már megszokott ütemben halmozódnak fel?”

„A feltörekvő piacok devizái és a kockázatosabb devizák a nemzetközi növekedési sztori hatására tovább élvezhetik az erősödést, azonban komoly ellenállásba ütközhetnek, amennyiben a volatilitás nagyobb mértékben megugrik – márpedig pont ez az egyik alapvető feltételezésünk. Az egyetlen lehetséges út a dollár erősödéséhez az lehet, ha valamiféle valós likviditási válság alakul ki, elsősorban egy esetleges nemzetközi piaci árrobbanás hatására.”

Részvények – 2008 óta ez az év lehet a legfontosabb

Habár a részvényárak már így is rekordmagasságokban járnak, és a hangulat is majdnem minden fronton felfokozott, még nem biztos, hogy lufit látunk. Az már sokkal valószínűbb, hogy korrekció fog bekövetkezni, és a befektetőknek érdemes az árak alakulását figyelni az esetleges szuper-exponenciális növekedés kialakulásának jeleit keresve, de ugyancsak figyelemmel kell lenni a központi bankok monetáris politikájára és az infláció alakulására.

Peter Garnry, a Saxo Bank részvénypiaci vezetője így látja a kereskedelmi környezet idei alakulását: „Elfogadjuk, hogy az első negyedévet a piaci lendület és a pozitív várakozások határozzák majd meg, karöltve a várhatóan pozitívan alakuló eredménybeszámolási időszak hatásaival. Ezek alapján úgy véljük, hogy a részvények ára rövid távon tovább emelkedhet, azonban az első félév második felében a makrogazdasági adatok várhatóan kedvezőtlenebbek lesznek a várakozásoknál, amelynek következtében 7 százalékot meghaladó mértékű korrekció jöhet.”

„A befektetők azt várják, hogy az S&P 500 indexet alkotó részvények esetében az idei évben az EBITDA növekedés közel 20 százalékos lesz – ilyenre 1991 óta nem volt példa. Ezeket a nagy reményeket fűti az a környezet, amelyet 2017 vége óta láthatunk – a befektetők azonban nem lustulhatnak el az alacsony volatilitás mellett, sőt, inkább egyre éberebbé kell válniuk. Egy kínai vagy amerikai monetáris politikai ballépés bármikor elképzelhető, és az infláció, amely vagy alul, vagy felül fogja múlni a várakozásokat, válhat a legfontosabb irányjelzővé a piacok számára 2018-ban.”

„Annyira euforikus a hangulat, hogy a befektetőket már szinte csak csalódás érheti. Számos mutató magas értéken áll, sok esetben irreálisan magas szinteken, ami megnöveli a valószínűségét annak, hogy egy kedvezőtlen makrogazdasági adat miatt a nagyobb korrekció következik be.”

Árupiac – középpontban az infláció, az arany árának emelkedésére játszók erőt gyűjtenek

Az árupiacot általánosságban kedvezően érinti az a tény, hogy a piacok az inflációra koncentrálnak, ahogy a jelenlegi növekedési ciklus a kései szakaszába lép – ebben a szakaszban szokott ároldali nyomás kialakulni. Mivel mind az OPEC, mind pedig Oroszország vállalta a kitermelés korlátozását, ezért a három fő tényező, amely az olaj árát 2018-ban várhatóan meg fogja határozni, a következő: a kitermelési oldal magasabb árszintre adott válasza (különösen az amerikai palaolaj kitermelők esetében), a kitermelési oldalon esetlegesen felbukkanó újabb kapacitás-kiesések, valamint a nemzetközi gazdaság ereje.

Ole Hansen, a Saxo Bank árupiaci vezetője szerint: „Hacsak valami geopolitikai esemény bele nem szól a trendekbe, akkor a befektetési alapok által 2018 elején tartott, rekordméretű, 1 milliárd hordót elérő long állomány elég komoly kihívást jelent, ha az áremelkedés további erejét nézzük. Amennyiben a keresleti vagy kínálati oldali napi néhány százezer hordóval megváltozik, az már befolyásolhatja az olaj árát, így a magasabb kockázatokat inkább az árcsökkenés oldalán látjuk – a Brent esetében például fennáll annak a kockázata, hogy a hordónkénti ár visszatér a 60 dolláros szintre.”

„Miután majdnem sikerült elérni az év végére célként kitűzött, unciánkénti 1 325 dolláros árszintet, 2018 elején továbbra is fenntartjuk az arany árának alakulásával kapcsolatos pozitív várakozásainkat. A Fed Nyíltpiaci Bizottságának december 13-i ülésén elfogadott, meglehetősen erőtlenre sikerült kamatemelés, valamint az amerikai adóreform egyaránt a mélypontot jelentette az arany számára, így az árak emelkedését ismét elsősorban az infláció tudja majd támogatni.”

Kötvények – nagy égés jöhet

2017-ben emberemlékezet óta a legnyugodtabb kötvénypiacot láthattuk, a volatilitás egész évben rekordmélységekben tanyázott. A meglehetősen unalmas, meglepetést nem okozó makrogazdasági adatok ideális körülményeket teremtettek ahhoz, hogy a kötvényhozamok alacsonyan maradjanak minden irányadó szegmensben.

Simon Fasdal, a Saxo Bank kötvénypiaci vezetője elmondta: „Ha már lufikról beszélünk, akkor meg kell említenünk, hogy a kötvénypiacoknak igencsak nehéz lenne megbirkózni egy olyan helyzettel, ha mondjuk az irányadó tízéves amerikai és nemzetközi hozamok hirtelen megugranának. Amiatt is aggódom, hogy a feltörekvő piaci kötvények és a fejlett piacok vállalati kötvényeinek szegmense egyaránt jelentős mértékben növekedett, miközben ugyanezen kötvények elsődleges piaca beszűkült, miután a bankok elhagyták ezeket a szegmenseket azután, hogy a törvényhozók néhány szabályozói határértéket lejjebb hoztak.”

„Csak nézzenek rá az amerikai tízéves kincstárjegy-hozamok idei alakulására. Az első negyedévben érdemes lesz óvatosnak lenni” – tette hozzá Simon Fasdal.

Makrogazdaság –ingatlanpiaci buborékok mindenhol

Jelenleg úgy látjuk, hogy a legkockázatosabb ingatlanpiacok Ausztráliában, Londonban, Hong Kongban, Svédországban és Norvégiában találhatók – ezek a piacok valamennyien rendelkeznek az alábbi két jellegzetességgel: a lakóingatlanok ára elszakadt a jövedelmi szintektől, a reálgazdaság pedig a monetáris politika hatásainak eredményeképpen eltorzult (ilyen hatás lehet például a hitelezés mesterséges élénkítése és/vagy az építőipari szektor felfuttatása).

Christopher Dembik, vezető makrogazdasági elemző a következőket nyilatkozta: „A nemzetközi pénzügyi válság ellenére az ingatlanárak ebben az öt régióban töretlenül emelkedtek. A BIS adatai alapján elmondható, hogy 2007 óta a növekedés mértéke Londonban és a környékén 45 százalék volt, míg Hong Kongban ugyanez a mutató a 200 százalékot is meghaladta. Hosszú távon azonban a legkockázatosabb piac Norvégia.”

„Az infláció hiánya és a nagymértékű eladósodottság, valamint a magas lakástulajdon-arány egy ennyire eladósodott gazdaságban azt jelenti, hogy a lakóingatlanok piacán bekövetkező korrekciónak komoly hatása lehet a gazdaság egészére, lefékezheti a hitelezést és a növekedést is.”

„A vezető gazdaságok közül leginkább Kína miatt aggódnak a befektetők, mivel ebben az országban szédítő ütemben növekedtek az ingatlanárak a bőséges likviditás hatására. Jó hír ugyanakkor, hogy a kormánynak az ingatlanpiac szigorúbb szabályozása érdekében tett első lépései beválni látszanak, mivel 2015 óta most először csökkent az új lakásokra vonatkozó szerződések száma. Még túl korai bármilyen tanulságot is levonni, és sok függ attól is, hogy a kínai kormány a parlament soron következő, 2018 márciusi ülésén milyen gazdasági célértékeket hirdet meg.”

A Saxo Bank 2018 első negyedéves kitekintésének teljes anyagát, valamint az elemzőink és stratégiai vezetőink által készített kapcsolódó elemzéseket és egyéb anyagokat az alábbi linken olvashatják el: www.home.saxo/campaigns/q1-2018