Mielőtt valaki azt gondolná, hogy hasznos tanácsokat fog kapni a bridzsjátékról, sietve leszögezem, valaha bridzseztem ugyan alapfokon, de ma már csak annyit tudok róla, hogy ötvenkétlapos francia kártyával játsszák és húsz évvel ezelőtt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság olimpiai sportnak minősítette. Ja, és hogy versenyeket, bajnokságokat rendeznek belőle szerte a világon, mivelhogy nagyjából hetvenmillió embertársunk bridzsezik rendszeresen. Ha valaki kezdőként bridzsezni szeretne, vegyen egy magyar bridzskönyvet az ötven közül, gyakoroljon hetente háromszor este héttől éjfélig nála erősebb játékosokkal két-három éven át. Meglátja, fog ez menni!

   Ha bridzsezni nem is tudok, mondanivalóm azért van erről a szép sportról, játékról, tudományról. Amely nagyjából egyidős velem. Szabályait  Harold S. Vanderbilt amerikai multimilliomos dolgozta ki, kontrakt bridzsnek nevezte el, gyorsan elterjedt világszerte és hamarosan teljesen egyeduralkodóvá vált. Rövidesen előjöttek a bridzs könyvek is és a Bridge World című újság. Szinte egy időben jött létre a Magyar Bridzs Szövetség és a Bridzsélet c. folyóirat, amely 1931-2009 között jelent meg. Nem sikerült kiderítenem, miért szűnt meg.

    Kétféle módon lehet a bridzset versenyszerűen játszani, páros versenyen vagy csapatversenyen. Az előbbi esetén párok mérkőznek egymással, ugyanazt a leosztást sok pár lejátssza egymás ellen. Csapatversenyen két, legalább négyfős csapat mérkőzik egymás ellen, a leosztásokat két asztalon játsszák le. Az eredményeket ezután összevetik egymással. Minden évben rendeznek Bridzs Világbajnokságot, Európa Bajnokságot és négyévente Bridzs Olimpiát. Az első világbajnokságot 1935-ben rendezték meg.

   A magyar bridzs leghíresebb alakja Ottlik Géza (!). Angolul írt egy bridzskönyvet közösen Hugh Kelsey-vel, amelyet az egyik legnehezebb és legjobb bridzskönyvnek tartanak a világon. Ez a könyv „Kalandos hajózás a bridzs ismeretlen vizein” címen magyarul is megjelent..

   1980 augusztusában Párizsban jártam, egy postahivatalban fedeztem fel a fenti plakátot. Pénzdíjas bridzsversenyt hirdetett „Robert Lang Kupa” címmel. Barátomat megkértem, nézzen utána, ki ez a névrokonom? Meglehetősen ritka lehet, hogy egy franciát így hívnak. Kiderítette, hogy híres, sokszoros kupagyőztes bridzsjátékos volt, elszászi francia. Elzász Franciaország egyik északkeleti régiója, „francia németek” lakják. Mindkét nyelv hivatalos. A terület székhelye Strasbourg.

   Nem hittem volna, hogy ilyen véletlenek vannak az életben. Egyik kedves íróm, Békés Pál (1956-2000) mondása: A véletlen ellen nem lehet küzdeni. (De miért is küzdenénk ellene?)

Láng Róbert