A Vegyészeti Múzeum épülete Várpalotán 
A vegyiparra gondolva elsősorban a sósav és a kénsav jut az eszünkbe. Minek a Solvay-technológia bemutatásához múzeum? Hát, ha csak alapanyagokat állítana elő a vegyipar, akkor nem is kellene. De gyárt még többek között gyógyszert, műanyag termékeket, mosószert, illatszert, festéket. Hiszik, nem hiszik, még motorbenzint és a gázolajat is.
Székesfehérvárra látogatva, ha már beteltünk a megyei jogú város látnivalóval, utazzunk pár kilométerrel távolabb Várpalotára. Csodáljuk meg a Thury-kastélyt, amelynek névadója Thury György királyi kapitány, háborús hős, országszerte ismert vitéz és híres bajvívó volt a XVI. században és akit Miksa király aranysarkantyús vitézzé avatott. A négy saroktornyos kastély egyik szárnyában található a Magyar Vegyészeti Múzeum, amely Európában az egyetlen ilyen jellegű intézmény.
A múzeumot Szekér Gyula nehézipari miniszter, maga is vegyészmérnök, alapította 1970-ben. Az intézmény munkatársai a kémia tudományához, oktatásához és alkalmazásához kapcsolódó tárgyi és írásos emlékeket gyűjtik, konzerválják és rendszerezik. A gyűjtemény 8.100 tárggyal, 37.200 ipartörténeti dokumentummal, 8.700 fénykép-negatívval büszkélkedhet. Könyvtára 17.000 kötetes, nyitva áll a kutatók, érdeklődők előtt. Az épületben található a Híres Magyar Vegyészek Arcképcsarnoka is. Megjegyzem, hogy 13 magyar, vagy magyar származású Nobel-díjas között 4 kémiai Nobel díjat kapott, Zsigmondy Richárd, Hevesy György, Polányi János és Harsányi János. (Közéjük sorolnám Szent-Györgyi Albertet is.)
Nem részletezem a múzeum gazdag anyagát, egy kivétellel. A második emeleti Márványterem a hazai kémiaoktatás 1750-1950 közötti fejlődését mutatja be. Megismerhetjük az oktatás jelentős hazai művelőit, kiemeli a kémiaoktatásban bevezetett laboratóriumi gyakorlat elterjesztésében a példa értékű Selmecbányai Bányászati Iskolát, a hazai tudományos kutató és oktató helyek létesülését. Ezt a kiállítást 1996-ban az Iskolatörténeti Emlékbizottság „1000 éves a magyar iskola” emlékplakett elismerésben részesítette.
A múzeum mentorai Körtvélyes István a BorsodChem, Huszár Andor a Tiszai Vegyi Kombinát és Kisgergely Lajos a Péti Nitrogénművek vérigazgató voltak.
Ez úton küldöm üdvözletemet Kisgergely Lajosnak, aki a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karának vegyipari gépész szakán szerzett oklevelet és akivel együtt érettségiztem. Osztálytársak, sőt padtársak, kollégiumi szobatársak és tanulótársak (van-e még ma is ilyesmi?) is voltunk. Évtizedek óta nem láttuk egymást. Lalikám, ez úton üdvözöllek, kívánok családodnak, gyermekeidnek, unokáidnak sok örömet és hosszú életet.
Láng Róbert
