Futurológusok szerint ötven év múlva összesen négy fizetőeszköz lesz a világon, dollár, euró, rubel és jüan. A jelenlegi százötven helyett. A digitális pénz sem válik be. De a nyelv őrizni fogja a régi pénzek emlékét a világ végezetéig. A londoni Guinea street, a bécsi Schillingstrasse, vagy a budapesti Pengő utca nevét nem fogják megváltoztatni azért, mert ezek a pénzegységek már nem léteznek.

Az utolsó obulusokat I. Lipót magyar király verette Körmöcbányán kétszáz évvel azután, hogy Mátyás király bevezette. De nem felejtjük, amíg Az ember tragédiáját műsorra tűzik a színházak. Lucifer mondja Hippiának a VI. színben: „Öleld meg és lopd ki szájából az obulust.”

Máriás huncut, mondják Erdélyben arra az emberre, aki valamilyen gaztettet követett el. A máriás a XVI.-XIX. század során vert alsó-szász pénzérme volt. Neve onnan ered, hogy a gyermek Jézust tartó Szűzanya szerepelt az érméken.

A kerek sós süteményeket tallérnak nevezik a cukrászok. A tallér hivatalos fizetőeszköz volt Magyarországon a XVI. században. Ezüstből verték, 25 gramm súlyú, rendkívül népszerű és értékálló pénzfajtaként említik a krónikák.

Garasoskodik, fogához veri a garast, mondjuk arra, aki túlzásba viszi a takarékoskodást. A kereskedelem intenzívebbé válása a XIII. századtól kezdődött. A firenzei aranypénz (fiorino d'oro) túlságosan nagy értékű volt, váltópénz kellett. Ekkor vezette be Károly Róbert a garast. Amelynek őrzi emlékét Tiborc panasza is a Bánk Bánból. „Aki száz meg százezret rabolt, bírája lészen annak, akit a szükség garast rabolni kényszerített.”

Ha valami teljesen értéktelen, az fabatkát sem ér. A batka csekély értékű csehországi pénzérme. Magyarországon is fizetőeszköz volt a XVI. században. Egy krajcár négy batka volt, pedig a krajcár is alig ért valamit. Nem fából készült a pénz, hanem annyit sem ért, mint a  legkisebb értékű pénz fából készült utánzata.

Ne krajcároskodj, azaz ne légy fukar. Móricz Zsigmond Hét krajcár című híres novellája őrzi a kiegyezés után alakult Osztrák-Magyar Monarchia forintjának váltópénzét. Rézből készült és 1910-ig volt forgalomban.

Ha majd belépünk az euró zónába, akkor sem fogjuk elfelejteni a pénzünket. Amikor elénekeljük Volly István zeneszerző örökzöld slágerét: Száz forintnak ötven a fele......

Láng Róbert