Petőfi óta tudjuk, hogy a magyar nemes henyél, nem ír, nem olvas, őseinek rozsdamarta véres kardját nézegeti, életét így pipázza el. Szerencsére voltak olyan magyar nemesek is, tudós grófok, nemzetközileg elismert világutazók, kutatók, akik öregbítették hazánk hírnevét.
Benyovszky Móric grófot (1746-1786) már egészen fiatalon egy indiai utazás terve foglalkoztatta, ezért alaposan tanulmányozta a hajóépítés, a földrajz és a tengerjárás tudományát. Egy darabig Lengyelországban katonáskodott, de az orosz-lengyel háborúban (1769) fogságba esett és Szibériába száműzték, akol elkészítette Kamcsatka első földrajzi, néprajzi és állattani leírását. Szabadulása után Formosába (Tajvan) hajózott, majd Párizsba ment, végül Madagaszkárban kötött ki, ahol geográfiai és néprajzi kutatásokkal foglalkozott. A bennszülöttek királyukká választották (1776). Francia nyelven írt könyveit a világ számos nyelvére lefordították.
Zichy Jenő gróf (1837–1906) jogásznak tanult Németországban. Országgyűlési képviselővé választották (1871), de valójában a genealógia (származástan) érdekelte. Családtörténeti kutatásai során élete céljául tűzte ki a magyarok eredetének, őshazájának felkutatását. Több tudományos expedíciót szervezett és vezetett neves tudósok részvételével Ázsiába, Oroszországba, a Kaukázusba a magyarság eredetének felkutatására. Ehhez, megszerezte a cár engedélyét, támogatását. Kapcsolatba lépett az akkori orosz tudósokkal is, kikérve tanácsaikat. Élete utolsó éveiben mecénása volt több tudományos expedíciónak.
Teleki Sámuel gróf (1845-1816) felfedező, Afrika-kutató, fotóművész, a Kenyába indult első európai expedíció vezetője. Ásványtant, geológiát és csillagászatot tanult. Barátja volt Rudolf trónörökös, a Magyar Földrajzi Tudományok Társasága elnöke. Expedíciót szervezett Belga Kongóba, sivatagi tavakat keresve. Fel is fedezett kettőt, amelyeket Stefánia-tónak, illetve Rudolf-tónak nevezett el..Felfedezett egy működő vulkánt is, amelyet a mai napig Teleki-vulkánnak hívnak. Könyvet írt Etiópia klímájáról, állat- és növényvilágáról. A növények és állatok mellett 400 néprajzi tárgyat is gyűjtött, ott élő törzsektől. Ez volt a Néprajzi Múzeum Kelet-Afrika gyűjteményének alapja. Többször járt a Kilimandzsáró 5895 méteres csúcsa közelében.
Almásy László gróf (1895-1951) mérnök, autószerelő, pilóta. Tanulmányait London melletti Eastbourne-ban végezte. Földrajzi felfedező, ismeretlen területeket tárt fel Északkelet-Afrika sivatagjaiban. Afrikai évei során magas körökben épített ki kapcsolatokat. Megismerkedett Kemal el Din herceggel, vendég lett Fauruk-király és az uralkodóház számos tagja otthonának. Az udvar bőkezűen támogatta utazásait, mert felismerte, hogy Almásy munkája felbecsülhetetlen földrajzi és stratégiai szempontból. Őróla mintázták „Az angol beteg című” filmet, amely 1997-ben 10 Oscar-díjat kapott.
Széchenyi Zsigmond gróf (1898-1967) világutazó, Afrika, India, Alaszka kiváló ismerője, a magyar vadászati kultúra kimagasló alakja, számos világrekorder trófea birtokosa. 4.000 kötetből álló vadászkönyvtára Magyarország legjelentősebb vadászati szakkönyvgyűjteménye, amelyet a Magyar Természettudományi Múzeumnak ajándékozott. Angol, német, holland, cseh nyelven megjelent 14 könyvét 52-szer adták ki. Az 1956-os forradalomban a Magyar Nemzeti Múzeum zoológiai gyűjteménye elégett. Pótlására 1960-ban állami expedíció indult Afrikába Széchenyi Zsigmond vezetésével, a hiányzó tárgyakat pótolták.
Láng Róbert
