Törökország az utóbbi esztendőkben egyre intenzívebb tevékenységet folytat az agrárium sikere érdekében. Ezúttal november elején szervezték meg Eurázsia és a Balkán országok agrár újságíróinak nemzetközi fórumát Antalyában, ahol 25 országból képviselte az agráriumot közel félszáz zsurnaliszta személyében. Méghozzá egy jó ötlet alapján a hasznosat a kellemesel összekötve, mivel ezen alkalomból harangozták be a címűl választott - egy híján huszadik - rangos kiállítást. Ráadásul betekintést szerezhetünk az ország leggazdagabb régiójának mezőgazdaságba is.
Az egyik fő szervező az 1956-ban alapított International Federation Agrarjurnalist (IFAJ) törökországi képviselője a TAGYAD, Ismail Ugural újságíró elnökletével. Az említett világszervezet jelenleg 53 ország mintegy ötezer szakújságíróját tömöríti magában, így az itteni összejövetel illetve a bemutatkozásuk kitűnő marketingnek bizonyult az információk áramoltatásához - az új kanadai elnök Oven Roberts elnök jóvoltából.
Nos, a november 27- 30 közötti monstre találkozó paramétereihez nem szükségeltetik különösebb kommentár: 850 kiállító több mint harminc országból, közel százezer látogató (csaknem hatezer külföldről érkezve 130 országból), s mindösszesen öt hektárnyi területen a 2016.-os világkiállítás centrumában illetve helyszínén. Csupán megjegyezzük, hogy a média vonatkozásában tavaly 258 tollforgató képviselte a nyomtatott sajtót, 766 küldött volt a digitálisan tudósító, míg 32 televíziós közvetítés vitte hírét az összejövetelnek.
Tehát csaknem két évtizede a világ legnagyobb üvegházipari kiállítása a Growtech Eurasia, amelyen - a kínai, koreai, holland és spanyolországi piac óriási pavilonjai mellett - tavaly már Magyarország is jelen volt. Az összejövetel fő témája "A Globális Mezőgazdasági és Technológiai Találkozó" címmel vonzotta az érdeklődőket. A Growtech Eurasia kiállítást egyébként az elmúlt esztendőben az UBM szervezte meg, amely 2018 júniusában az Informa PLC-vel együtt a világ egyik legnagyobb B2B információs szolgáltatási csoportjává vált. Akkor is nagy érdeklődés mutatkozott a Growtech online látogatói regisztrálására 118 országból, köztük elsősorban Algériából és Egyiptomból. A Growtech Eurasia a vetőmag, az öntöző technológiák, a különböző erő- és mezőgazdasági munkagépek, a növényi táplálkozás és védelem szegmensei mellett szervezte meg az állatállomány új szegmensként. A 11. ATSO Growtech Mezőgazdasági Innovációs Díjat az Antalya Kereskedelmi és Iparkamara együttműködésével szervezték meg, támogatva a magánszektort és az állami ügynökségeket, hogy hozzájáruljanak a mezőgazdasági szektorhoz, illetve az innovatív termékekhez és szolgáltatásokhoz. Ezáltal arra törekedve, hogy ágazati tudatosságot és hozzáadott értéket teremtsenek a mezőgazdasági termelés számára. A szervezők intenzív marketing tevékenységeket hajtottak végre nemzetközi platformokon, különösen Algériában, Oroszországban, Azerbajdzsánban és Üzbegisztánban.
A Growtech kiállítás igazgatója, Engin Er a következőket nyilatkozta: "Többet várunk a nemzetközi kiállítóktól és a látogatóktól, mint az előző években. A folyamatos online regisztrációk és a helyi és nemzetközi szakemberek nagy érdeklődésének köszönhetően a világ minden tájáról érkeztek látogatók. A legnépszerűbb tíz ország a látogatók száma alapján: Algéria, Egyiptom, Jordánia, Pakisztán, Irán, Libanon, Azerbajdzsán, Líbia, Irak és India. Új piacokra kell lépnünk, hogy előrelépjünk az egész világon zajló intenzív versenyben. Legutóbb 600-700 millió dollárnyi üzleti forgalmat állítottunk elő a mezőgazdasági szektor számára, amit évente tervezünk megismételni. "
Szakberkekben ismert, hogy Törökország törekszik a világ öt legnagyobb vetőmag kereskedelmét magáénak tudhatni, hogy a világ élvonalában lehessen export tekintetében. A vetőmag-ágazat az elmúlt évtizedben 3,5-szeresre növelte termelését. Törökországban a vetőmagtermesztésben bő nyolcszáz vállalat működik, amelyből mintegy félszáz nemzetközi érdekeltségű. Az idén is a vetőmag a mezőgazdasági ágazat egyik legfontosabb témája. Törökország a 10. helyen áll a vetőmag exportáló országok sorában, ám a cél az ötbe kerülés.
A török üvegház piac várhatóan évi 136 millió dollár növekedést jelent a következő évtizedben. A török üvegházipar rendkívül kvalifikált, modern üvegházakat állít elő (megfizethető áron és elegendő mennyiségben), míg a modern üvegházakat és berendezéseit nagyon magas költségek mellett importálja. Az üvegházhatást okozó épületek, a hardvergyártók és az exportőrök elnöke, Bülent Aytekin meglátása szerint: "A hazai termelésünk mostanában egyre növekvő számú török vállalatnak fontos, így versenyelőnyt biztosít mind a nemzetközi, mind a török piac számára. Jelenleg közel száz török vállalat közül hetven helyben foglalkozik üvegházépítéssel és berendezésekkel. Az ágazat piaci nagysága várhatóan egy milliárd török lírát fog elérni a jövőbeni beruházásokkal. Az import csökkentésére irányuló erőfeszítések okán az exportnövekedés pedig felgyorsult.
Ahogy jeleztük, Törökország éléskamrája Antalya tartomány. Szakmai utunk során a közel hétmilliárd forint árbevételű alig félezres ORAGRO céget ismerhettük meg elsőként,
ahol mintegy háromszáz hektáron termelnek cseresznyét, áfonyát és szőlőt. A multinacionális vállalkozások sorát az ERSANLAR követte, ahol szinte egy komposztgyár biztosította a csiperke- és a laskagomba termelés számára az alapanyagot. Természetesen a kiváló minőségben előállított termést frissen csomagolva és időtálló konzerv kivitelben egyaránt előállítják. A mintegy 300 dolgozót foglalkoztató tulajdonosok egyebek mellett csemege kukorica termeléssel és feldolgozással is foglalkoznak. Ezen kívül Korkuteli város körzetében programként szerepelt KARYAGDI körte ültetvénye és az ÖZTEM babérlevél farmja, valamint a YÜKSEL TOHUM nevet viselő, óriás méretű üvegház komplexum - csodálatos paprikafajták széles kínálatával.
Epilógus gyanánt: a gyakorlati bemutatók során megtudhattuk, hogy a törökök nagyon nyitottak a világra, hiszen a felsoroltak szinte mindegyike zömében exportorientált. S hogy az irány jól megfontolt gazdaságpolitikai célok hozadéka, az vitathatatlan. Merthogy sikereik ellenére folyamatosan fejlesztenek, prioritásuk az innováció, ám nagy elánnal keresik az újabb piaci lehetőségeket…
Szalay Attila
