Gyulai Líviusz mozgó- és állóképei az Urániában. November 10-én Gyulai Líviusz Kossuth-díjas grafikusművész és animációsfilm-rendező lesz az Uránia vendége. Összetéveszthetetlen kézjegyével, rajzainak utánozhatatlan humorával hat évtizede meghatározó mestere a magyar képkultúrának.
Gyulai Líviusz a hetvenes-nyolcvanas években új aranykorát élő magyar grafika egyik legjelentősebb mestere. Pályáját könyvillusztrációkkal kezdte a hatvanas évek elején, az elmúlt évtizedekben mintegy ötszáz könyvet illusztrált, Villontól Shakespeare-ig és Karinthytól Weöresig a legnagyobbak műveit. A Weöres Sándor Psychéjéhez készült rokokó hangulatú rajzai 1972-ben egy csapásra híressé tették a nevét. Groteszk humor, mesei hangulat, pajzánság és klasszikus hangütés jellemzik metszetsorozatait is. Ezekben egyedi módon értelmezte újra Dürer híres rinocéroszát, a bestiáriumok szörnyeit, Casanova alakját és a rokokó erotikáját.
A rajzfilm számára a hetvenes évek közepén a Pannonia Filmstúdió felkérésére kezdett dolgozni. Aprólékosan kimunkált grafikáitól eltérően ebben a világban szabadabb vonalvezetés jellemzi. A groteszk azonban e munkáit is áthatja. Mozgóképes történetei pedig gyakran utazások, stílustörténeti kalandozások. Felismerhető irodalmi forrásai és kultúrtörténeti utalásai megmozgatják a néző képzeletét.
Az Urániában november 10-én megvalósuló program, amely – Gyulai Líviusz egyik filmje nyomán – a Szindbád, bon voyage! címet kapta, átfogó képet ad az alkotó grafikusi, illusztrátori, animációsfilm-rendezői pályájáról. A három animációs rövidfilm-blokk vetítése mellett az Uránia épületében berendezett életmű-kiállítás révén betekintést nyújt Gyulai Líviusz papírra és filmre álmodott meséinek világába. A 17:30-kor kezdődő kávéházi beszélgetésen pedig személyesen is találkozhatunk a művésszel.
A vetítési program 15 órakor egy gyerekeknek szóló rajzfilm-válogatással indul, amelyet Gyulai Líviusz két korai sorozata, a Jómadarak (1987) és a Tinti kalandjai (1987) legjobb epizódjaiból állítottak össze a szervezők. A Jómadarak főszereplője két bravúrosan egyszerű, szinte pálcikafigurává csupaszított madáralak, Tinti pedig egy kis csibész kentaur, aki az egész világot bejárja, földön, vízen és levegőben.
Szintén kentaurok a főszereplői az egyedi szerzői filmek 16:15-től kezdődő vetítési blokkjában látható Új lakók című kisfilmnek (1977), amely egy bérházba költöző kentaurcsaládról szól, akikkel nehezen jön ki a házmester. A szerzői válogatás kínálatában szerepel továbbá a Cannes-ban is bemutatott Jónás (1996), a bibliai történet animációs parafrázisa, amelyben Jónás nem szabadulni akar a cet gyomrából, hanem komfortosan berendezkedik ott. A Golyós mesében (1998) egy kilőtt ágyúgolyó indul kalandra és okoz galibát pillanatról pillanatra változó helyszíneken. A Szindbád, bon voyage! (1999) című animációban egy kukázó kel útra talált varázsszőnyegén. Az én kis városom (2001) viszont a nézőt repíti vissza a régi kisvárosi boltok és álmok idilli világába. A Könny nem marad szárazon (2003) a mindenkori szentimentális limonádé-irodalom és napjaink szappanoperáinak érzelmes paródiája egy nevelőnő és az inas szerelméről. De Ronch kapitány naplóját (2007), a kiöregedett nőcsábász történetét pedig Krúdy Gyula biedermeier novelláinak világa ihlette.
A napot lezáró, harmadik filmblokkba 19 órától az újabban elkészült és készülő animációs sorozatok kerültek, amelyek a 2010 utáni alkotói korszakot képviselik. Gyulai Líviusz ekkor kezdte megvalósítani régi tervét azzal, hogy Metta Victoria Fuller magyarul 1918-ban megjelent könyve nyomán megrendezte az Egy komisz kölyök naplóját. Ezt követte az Egy komisz kislány naplója sorozat, jelenleg pedig az Egy jenki Artur király udvarában című Mark Twain-regényt dolgozza át rajzfilmre.
Egyedi szerzői filmek Gyulai Líviusz műhelyéből (65’)
Új lakók (1977)
Jónás (1996)
Golyós mese (1998)
Szindbád, bon voyage! (1999)
Az én kis városom (2001)
Könny nem marad szárazon (2003)
De Ronch kapitány naplója (2007)
Az őrangyal (2009)
2019. november 10. 15:00-20:30
Szindbád, bon voyage!
Gyulai Líviusz mozgó- és állóképei
Uránia Nemzeti Filmszínház
Lantai József
